Belföld

Józsefváros is bevehető az ellenzéknek

Kiszámoltuk, hogy a két parlamentbe távozó polgármestert – Kocsis Mátét és Hajdu Lászlót – milyen esetben válthatja ellenzéki városrészvezető az időközi polgármester-választásokon.

2014 óta senki nem lehet egyszerre polgármester és országgyűlési képviselő. Ezért ha valaki parlamenti mandátumot nyer polgármesterként – vagy fordítva –, döntenie kell, melyik tisztséget választja.

Az április 8-i választáson több polgármester is parlamenti székhez jutott – így az MSZP-Párbeszéd listáját vezető zuglói polgármester, Karácsony Gergely és az ózdi jobbikos Janiczak Dávid –, de végül csak ketten döntöttek úgy, hogy parlamenti székre cserélik a polgármesterséget:

  • Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere,
  • illetve a DK-s Hajdu László, aki a XV. kerületet vezeti.

Ilyen esetben 120 napon belül időközi választást kell kiírni, tehát valószínűleg az ősz elején két pesti kerület is új polgármestert választhat. Az új vezető csak a 2019-es önkormányzati választásig tölti be a tisztséget.

Ám a rövid idő ellenére is fontos lesz a két választás, mert aki nyer, az egy évvel később könnyen újrázhat.

A polgármester-választás az országgyűlési választáshoz hasonlóan egyfordulós, viszont nincs érvényességi küszöb, azaz nincs részvételhez kötve a siker. Illetve az egyéni választókerületek határai mások, mint a kerülethatárok, ezért a szavazók összetétele is picit más.

Ezeket szem előtt tartva az országgyűlési választás szavazóköri adatait újrarendeztük, és megnéztünk több modellt, hogy milyen eredmény jött volna ki, ha polgármestert választottak volna. Azonban ez csak azt mutatja, hogy milyen helyzetből futhatnak neki a pártok, jelöltek a polgármester-választási kampánynak.

Csak az ellenzék bénázásában bízhat a Fidesz Rákospalotán

A XV. kerület, Rákospalota határai majdnem megegyeznek Budapest 12-es választókörzetével. Mindössze annyi a különbség, hogy tíz IV. kerületi szavazókört is hozzácsaptak a választókerülethez. A körzetet 42,25 százalákkal nyerte az esélyes ellenzékinek kikiáltott DK-s Hajdu, aki 1996-tól 2010-ig szocialista színekben, majd 2014-től mostanáig DK-sként volt itt polgármester. A második helyezett 37,54 százalékkal az a fideszes László Tamás lett, aki 2010-ben legyőzte az akkor az MSZP ellenében, egy helyi civil szervezet színeiben induló Hajdut az önkormányzati választáson, négy éve pedig a parlamenti választást is megnyerte az MSZP-ből azóta kizárt Móricz Eszterrel szemben.

Hajdu László polgármester beszédet mond az 1956-os forradalom alkalmából tartott megemlékezésen a XV. kerületi Széchenyi téren lévő 1956-os szoborparkban, ahol felavatták Hannah Arendt filozófus és Zbigniew Herbert költő szobrát 2016. október 20-án.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Nem meglepő, hogy Hajdu inkább a parlamentbe megy, ugyanis többször meg akarták már puccsolni a kerületben, és a képviselő-testületi arányok is kiegyenlítettek. A helyi Fideszben is vannak bőven gondok, ezért feloszlatták fel a rákospalotai alapszervezetet 2015-ben. Egyszóval zűrös a helyi politika.

Mivel még nem lehet tudni, hogy mely pártok, milyen felállásban indítanak jelölteket az időközin, ezért nem az egyéni, hanem a listás szavazatokat néztük meg elsősorban. A tíz újpesti szavazókört kivonva a végeredményből a következő lett volna az eredmény a XV. kerületben:

Elsőre látszik, hogyha mindenki indítana polgármester-jelöltet, akkor az országos listás eredményét itt több mint 10 százalékkal alulmúló Fidesz még így is nyerne.

De ez a felállás majdhogynem a lehetetlennel egyenlő, így a XV. kerületben mindössze 38,6 százalékot teljesítő Fidesz rossz esélyekkel indul, bár nem teljesen kilátástalan a helyzete.

Érdekes, hogy a második legerősebb párt a Jobbik lett, hajszálnyival megelőzve az MSZP-t. De ha a DK eredményét hozzácsapjuk az MSZP-éhez, akkor már stabil második a baloldal, viszont még így is jó 5000 szavazat a hátránya a Fidesz mögött.

Mivel ebben a leosztásban a baloldal nem fogja tudni megnyerni a kerületet, ezért két forgatókönyv körvonalazódik:

  • vagy megnyernek más pártokat a jelöltjüknek, és a kisebb pártok szavazóit a saját jelöltjük mellé állítják,
  • vagy találnak egy független jelöltet, akit több párt támogat, akár a Jobbik is.

Annyiban lesz nehezebb az egyezkedés az országgyűlési választás előtt megtapasztalt, szintén nyögvenyelős egyezkedésnél, hogy cserébe más kerületet nem tud kínálni egyik párt sem. Jó kérdés, mivel győzik meg egymást a pártok, miért segítsék pont az ő jelöltjüket győzelemre.De ezt hagyjuk meg az ő problémájuknak, és nézzük, mi történne, ha sikerülne egyezkedni.

Első körben azzal számoltunk, hogy mindenki csont nélkül átszavaz arra a jelöltre, aki indul a polgármesterségért, azaz egyszerűen összeadtuk a listás szavazatokat. Ez biztosan nem történne így, mivel az országgyűlési választáson is messze volt az átszavazás a 100 százalékos aránytól, egy polgármester ráadásul sokkal közvetlenebb hatással van a szavazók életére.

Ha az MSZP-DK-szövetség megnyerné maga mellé az LMP-t is, akkor már csak ezer szavazat lenne a hátrányuk. Ha még a Momentumot is, akkor 37 szavazókörben és összesítésben is ők nyernének, körülbelül ezer vokssal.

Tehát ha időben összeállna egy MSZP-DK-LMP-Momentum-konglomerátum, és nagyon erősen nyomnák a szavazókat egy irányba, akkor ők adhatnák a polgármestert. Ha pedig a Jobbikot is berántanák, akkor könnyedén verné az ellenzék a Fideszt.

Azt is megnéztük, hogy mi lenne, ha azok a pártok állnának össze, amelyeknek vagy vezetőiknek még semmilyen kormányhoz nem volt közük. A Jobbik-LMP-Momentum-pólus azonban ötezerrel kevesebb szavazatot szerzett a Fidesznél április 8-án.

Viszont ilyen laboratóriumi körülmények nem lesznek, ezért kiszámoltuk az átszavazási hajlandóságot is. Mivel a DK-s jelölt volt az esélyes, ezért csak azt lehet látni, hogy rá milyen arányban szavaztak át más pártok szavazói. Ezt úgy számoltuk ki, hogy az egyéniben a párt jelöltjére leadott szavazatokat viszonyítottuk a listára leadott szavazatokhoz. Az eredmény pedig a következő:

  • a jobbikosok 37 százaléka,
  • az LMP-sek 51 százaléka,
  • a momentumosok 55 százaléka,
  • az MKKP-sok 32 százaléka,
  • és még a fideszesek 3 százaléka is

átszavazhatott a DK-s Hajdura, aki így

7102-vel több szavazatot gyűjtött, mint a DK és az MSZP listája összesen. Így nyert egyéni mandátumot a taktikai szavazásnak hála.

Ha ezekkel az átszavazási számokkal súlyozzuk az eredményeket, akkor az jön ki, hogy a XV. kerületi polgármester-választáson csak akkor nyerhet az ellenzék, ha minden párt beáll egyetlen jelölt mögé.

Kocsis Máté utódja lehet ellenzéki, de totális ellenzéki koordináció kell ehhez

Józsefvárosban feltehetően jóval nehezebb dolga lesz az ellenzéknek, ha át akarja venni a kerület irányítását a Fidesztől. A VIII. kerületet 2010 óta vezető Kocsis Máté a legutóbb is magabiztos fölénnyel, a második helyezettet utcahosszal előzve, 57,17 százalékos eredménnyel nyert. A baloldal akkor olyannyira biztos volt a vereségben, hogy nem is koordinált, hanem külön jelöltet állított Kocsissal szemben a Jobbik, az MSZP, a DK, az Együtt-PM, az LMP és még a Magyar Liberális Párt is.

Kocsis Máté, a Fidesz budapesti elnöke, Józsefváros polgármestere az Egészséges Budapest Program keretében megvalósuló fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban 2018. március 14-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A rendpárti politikát folytató polgármester az ellenzéki és civil szervezeti kritikák ellenére is népszerű, sokan látják benne azt a politikust, aki megoldotta a kerület közbiztonsági problémáit. Így nem csoda, hogy az is felmerült, akár Pintér Sándor utódja is lehet Kocsis a belügyminiszteri székben. Igaz, Pintér végül marad a helyén.

Viszont ha a Fidesz eredményét nézzük a kerületben – amit úgy kapunk meg, ha a Budapest 1-es választókörhöz tartozó józsefvárosi szavazóköröket is számba vesszük –, akkor nem acélos a kormánypárt eredménye: mindössze 39,5 százalék.

Az ellenzék ugyanakkor ennél szétaprózódottabb nehezen lehetne. Az MSZP, a Jobbik, és az LMP közel ugyanannyira erős a Józsefvárosban. De még a 6,7 százalékot teljesítő Momentum és a majdnem 4 százalékon záró Kutyapárt is tényező helyben.

A VIII. kerületben is ugyanazokat a forgatókönyveket vettük végig, lényegében ugyanazzal az eredménnyel, mint Rákospalotán. Számszakilag, totális átszavazásnál győzhetne egy MSZP-DK-LMP-Momentum-jelölt,

de igazából egy olyan független indulhatna valós esélyekkel csak, aki mögé minden ellenzéki párt egységesen beáll.

Mivel ebben a választókerületben nem voltak visszalépések azon túl, hogy MSZP-s jelölt nem indult, ezért jobb híján a XV. kerületi átszavazási adatokat használtuk. Ha így alakulna az átszavazás, akkor szűken még a teljes ellenzéki fronttal szemben is győzne egy fideszes jelölt.

Így hiába szerezte meg április 8-án a VIII. kerületben az ellenzék a listás szavazatok több mint 60 százalékát, mégis csak úgy lehet esélyük polgármestert adni Józsefvárosnak, ha olyan jelöltet találnak, akit majdnem minden ellenzéki párt támogat. Azért majdnem minden, mert egy szintén rendpárti jobbikos jelölt valószínűleg a fideszes indulótól vinne el szavazatokat.

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánlott videó

Olvasói sztorik