Mit szól ahhoz, hogy lecsúszott az álomállásról?
Álomállásnak azért nem mondanám.
Politikusnak a parlamenti képviselőségnél álomabb álomállás nincs.
Így, így. De nézze, a választók kezében van mindenki.
Már nem. Tegnap este megvolt a választás, ma délutánig úgy tűnt, ön a pártja országos listájáról éppen bejut a parlamentbe, ám a határon túli szavazatok összeszámolása után egy jobbikos mandátum a Fideszhez csúszott, ön pedig hoppon maradt.
Így.
Ez van?
Ez. Mi lenne?
Mondjuk, hogy reménykedik, hogy a szintén listásan mandátumot szerző jobbikos ózdi polgármester, Janiczak Dávid marad a városában, így ön mégis bekerül a Házba.
Ez Janiczak dolga. Ha azt mondja, hogy viszlát, akkor ugrik egyet a lista, igen.
A rémálmaiban benne volt, hogy a Jobbik számára ekkora bukta lesz a választás?
A Jobbik radikálisai fenik a kést a májusi tisztújító kongresszusra. Mi lesz ott?
Ha én azt tudnám!
Nem tart attól, hogy visszatér a régi irányvonal?
Nem tartok én semmitől.
Ön Vonát vagy a szélsőjobbosokat támogatja?
Fogalmam sincs, mi lesz.
Kit támogatna?
Nem biztos, hogy küldött leszek.
Ha küldött lesz, ki mellé áll? Néppárt vagy gárdamellény?
Majd a közös bölcsesség dönt.
Kire szavaz majd?
Ha szavazhatok is, megtartom magamnak.
Ezt így titkolni kell?
Nem kell titkolni.
Következik abból valami, hogy egy átalakuláson átesett párt pont akkora támogatást kap ma, mint 2010-ben, amikor a szélsőséges nézeteivel először került be a parlamentbe?
Lehet. Ön szerint?
Ön a politikus.
Nem gondolkodtam azon, hogy következik-e ebből valami.
A párt arcainak csak tudniuk, vállalniuk kéne előbb-utóbb személy szerint is, hogy mit akarnak.
Előbb-utóbb. De még nincs itt az ideje.
Fura. Vona Gábor a minap azt nyilatkozta nekünk, hogy csupán marginális, a Jobbikból kiszorított figurák térnének vissza a masírozós tempóhoz. Ehelyett ön, a talánképviselő, a párt budapesti elnöke sem meri letenni a garast. Jól fordítom?
Nem.
Mégsem áll ki Vona és a néppártosodás mellett.
Ön mond valamit, én meg azt, hogy nem.
Kiáll Vona és a néppártosodás mellett?
Így.
Igen?
Igen.
Csak kimondta.
Így.
Amúgy Janiczakkal beszélt?
Én?
Mégiscsak rajta áll az ön következő négy éve.
Majd fölhív a Dávid, ha akar valamit.
Ön mit szólt Janiczak „szárazon” sztorijához?
Hát, nem volt úriemberhez méltó.
Akár a pártra is használhatná ezt az úriember-e vagy sem kifejezést.
Mert?
Májusban eldől, hogy továbbra is úriemberként viselkedik-e a Jobbik a parlamentben.
Így.
Kiemelt kép: Mohai Balázs/ MTI
