Kedden tanú-meghallgatással folytatódott a Fővárosi Főügyészségen az évtized legnagyobb kaliberű büntetőügye, a Quaestor-per. T. Cs.-t és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással, és más bűncselekményekkel vádolják. A mai tárgyaláson a harmadrendű vádlott kérdéseket tehetett fel T. Ibolyának, aki a Quaestor Értékpapír háttérirodáját (Back Office) irányította. A tanú többek közt a brókercég egyik legfontosabb döntéshozójával, K. Ferenccel levő belső levelezésekről, és különböző utalásokról beszélt. De a vallomásából fény derült arra is, hogy egyes vezetők miként próbáltak kibújni a felelősség alól:
Több forrásból hallottam, hogy volt olyan, hogy egyrészt Ferire akarták rátolni az egészet, illetve volt egy olyan variáció is, hogy majd ha az O. Attila elhagyja az országot – mint ahogy tette korábban is – akkor majd rá is lehet tolni ezeket a dolgokat. De elsősorban Feri lett volna az, akire majd rátolják.
A mai tárgyaláson jelen volt a házi őrizetben lévő volt Quaestor vezér is. T. Csaba nem igazán volt elragadtatva a hallottaktól. Legalábbis erre utal, hogy Ibolya több válasza után is értetlenül csóválta a fejét. A tárgyalás szünetében sikerült pár szót váltanunk T. Csabával a folyosón. Faggattuk a botrányról, és arról is, hogy mi az, amit a történtek után esetleg másképp csinálna.
Semmit nem szeretnék mondani, köszönöm szépen. Tehát én nem járulok, hozzá, hogy a nevemet megemlítse, és nem szeretnék sem nyilatkozni, sem pedig semmilyen észrevételt tenni
– közölte szűkszavúan.
Ha velünk nem is akart beszélni, az egyik hallgatóként jelen lévő károsulttal azért szóba állt. Azzal nyugtatta, hogy az első perctől kezdve azért harcol, hogy mindenki visszakapja a jogos befektetéseit.
A károsult kérésünkre elmesélte, hogy miről beszélgetett még T. Csabával.
Ő lényegében azt akarja bizonyítani, hogy nem bűnösök. Azt kérdezte, hogy olvastam-e a Magyar Nemzet legutóbbi cikkét. Mondtam, hogy még csak online formában. Azt mondta, őket igazolja például, hogy mi kártalaníthatók lettünk volna. Egyébként nekem is az a véleményem, hogy a vagyon szétfolyik. Azzal kellett volna kezdeni ugyanis az egészet, hogy felmérik a vagyontárgyakat. Például a Duna City-vel kapcsolatban megnézik, hogy a környező területek milyen összegben keltek el. De ugyanez igaz a többi vagyontárgyra is. Az lett volna az érdekünk, hogy tudjuk, mi az a vagyon. És esetleg mi az a per alá vett csalás, amit elkövettek.
A károsulton jól látszott, hogy a T. Csabával beszélgetés sem győzte meg arról, hogy visszakapja majd az elbukott pénzét.
Hogy mindent meg tesz az azért erős, de úgy érzem, hogy vannak közös érdekeink. Ilyen például, hogy a vagyon tárgyak a valódi értéken lettek volna a kezdet kezdetétől felmérve, és zár alá véve. Úgy érzem, hogy így csak kárba vész a vagyon.
Mint arról korábban beszámoltunk a jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta.
A Magyar Nemzeti Bank 2015. április 17-én visszavonta a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte annak felszámolását. A Quaestor-ügyben nyomozás indult. A Fővárosi Főügyészség a cégcsoport tulajdonosát és vezetőjét, T. Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
