Belföld
Image: 73697157, Quaestor-károsultak tüntetnek Budapesten a City Gate irodaház előtt., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Itt az újabb Quaestor-botrány

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2018. 03. 28. 13:05

Ezúttal amiatt áll a bál, hogy meg lehetett-e volna menteni az ügyfeleket.

A Magyar Nemzet a cég belső embereivel folytatott beszélgetések, nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolásnál született dokumentumok alapján azt  próbálta feltérképezni, miért dőlt be a vállalatot.

A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el. A lap szerint a Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők kártalanítására, de a kormány a saját vagyonát mentette, több tízezer károsult pedig azóta is fut a pénze után.

Az írás megjelenése után a Fővárosi Főügyészség tudatta, hogy a cikk nemcsak a beszerzett bizonyítékoknak, hanem önmagának is ellentmond. A 2016 februárjában benyújtott vádirat szerint a cégcsoport fizetésképtelen volt, bedőlése előtt számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére.

A cikk szerint 2015. február 24. napján a Quaestor cégcsoporthoz tartozó gazdasági társaságok számláján 11,4 milliárd forint likvid pénzeszköz volt.

Az ügyészség ugyanakkor azt írta, bizonyítékai szerint a csoportnak 2015. február 24-én azzal kellett számolnia, hogy március 18-án az ügyfeleinek értékesített lejáró fiktív kötvények miatt – az engedéllyel értékesített kötvényeket nem is számolva – 16 milliárd forintot meghaladó összeget kell kifizetnie.

A Quaestor-csoport meglévő likvid pénzeszközei tehát már a lejáró fiktív kötvények ellenértékére sem volt elég, nemhogy egy másik – milliárdos kötelezettségekkel terhelt – gazdasági társaság megvásárlására.

A cikk önmagával is ellentmondásos; ha ugyanis a cégcsoport 2015. március 5-én fizetőképes helyzetben volt, miért lett volna szükség három nappal később a cégcsoport megmentése érdekében “reorganizációs” tervekre – írta az ügyészség.

A Fővárosi Főügyészség szerint a cikk kizárólag a vádlottak állításain alapul, ez védekezési taktikájuk része lehet, de csak a közvélemény félrevezetésére alkalmas. Az igazság a fentiekkel szemben az, hogy a nyomozásnál beszerzett nagyszámú – a vádlottakat erősen terhelő – bizonyíték mellett a vád a tárgyalási szakban az eddigi bizonyítási eljárás alapján tovább erősödött.

Külügy: Szijjártó nem ígért semmit

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Sajtó Főosztálya „Simicska Lajos lapjának” lejárató kampánycikke miatt megismételte, hogy Szijjártó Péter soha, senkinek, semmilyen formában nem tett ígéretet semmilyen cég megmentésére.

Minden ezzel ellentétes állítás hazugság.

A tárca szerint az MNKH Zrt. a legbiztonságosabb formában, állampapírban tartotta az adófizetők pénzét, nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket, a közpénz ennek köszönhetően nem került veszélybe, nem veszett el. Az a 13 ezer ügyfél, aki állampapírban tartotta a pénzét ugyanúgy visszakapta, mint az MNKH Zrt.

Mivel az MNKH Zrt. a tőkéjét állampapírban tartotta és nem kockázatos vállalati kötvényben, így a tőke kivétele semmilyen formában nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez, nem gátolta az ügyfelek kártalanítását, hiszen állampapírból kötvényes ügyfelek nem kártalaníthatók.

Szijjártó Péternek győri, sporttal is foglalkozó képviselőként feladata volt, hogy kapcsolatban legyen a győri cégvezetőkkel, külgazdasággal foglalkozó miniszterként pedig feladata, hogy kapcsolatban legyen a külgazdasággal foglalkozó cégvezetőkkel.

Furcsa lett volna, ha az elmúlt két évtizedben nem lett volna kapcsolata a külgazdasággal és sporttal is foglalkozó, győri Quaestor vezetőjével. Hasonló módon – feladatából adódóan – a külügyminiszter ma is több száz cégvezetővel van kapcsolatban – tudatta a minisztérium.

Quaestor-ügy – Hindu tűzszertartásra költöttek 72 milliót a cégvezetők
A vállalat fejesei ettől várták az anyagi fellendülést.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Bécs, 2016. június 16.
Perényi János bécsi magyar nagykövet beszédet mond a magyar zsidók auschwitzi deportálásáról nyílt Falak, jelek, sorsok című vándorkiállítás megnyitóján a bécsi Igazságügyi Palotában 2016. június 16-án.
MTI Fotó: Filep István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.