A Magyar Nemzet a cég belső embereivel folytatott beszélgetések, nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolásnál született dokumentumok alapján azt próbálta feltérképezni, miért dőlt be a vállalatot.
A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el. A lap szerint a Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők kártalanítására, de a kormány a saját vagyonát mentette, több tízezer károsult pedig azóta is fut a pénze után.
Az írás megjelenése után a Fővárosi Főügyészség tudatta, hogy a cikk nemcsak a beszerzett bizonyítékoknak, hanem önmagának is ellentmond. A 2016 februárjában benyújtott vádirat szerint a cégcsoport fizetésképtelen volt, bedőlése előtt számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére.
Az ügyészség ugyanakkor azt írta, bizonyítékai szerint a csoportnak 2015. február 24-én azzal kellett számolnia, hogy március 18-án az ügyfeleinek értékesített lejáró fiktív kötvények miatt – az engedéllyel értékesített kötvényeket nem is számolva – 16 milliárd forintot meghaladó összeget kell kifizetnie.
A cikk önmagával is ellentmondásos; ha ugyanis a cégcsoport 2015. március 5-én fizetőképes helyzetben volt, miért lett volna szükség három nappal később a cégcsoport megmentése érdekében “reorganizációs” tervekre – írta az ügyészség.
A Fővárosi Főügyészség szerint a cikk kizárólag a vádlottak állításain alapul, ez védekezési taktikájuk része lehet, de csak a közvélemény félrevezetésére alkalmas. Az igazság a fentiekkel szemben az, hogy a nyomozásnál beszerzett nagyszámú – a vádlottakat erősen terhelő – bizonyíték mellett a vád a tárgyalási szakban az eddigi bizonyítási eljárás alapján tovább erősödött.
Külügy: Szijjártó nem ígért semmit
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Sajtó Főosztálya „Simicska Lajos lapjának” lejárató kampánycikke miatt megismételte, hogy Szijjártó Péter soha, senkinek, semmilyen formában nem tett ígéretet semmilyen cég megmentésére.
Minden ezzel ellentétes állítás hazugság.
A tárca szerint az MNKH Zrt. a legbiztonságosabb formában, állampapírban tartotta az adófizetők pénzét, nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket, a közpénz ennek köszönhetően nem került veszélybe, nem veszett el. Az a 13 ezer ügyfél, aki állampapírban tartotta a pénzét ugyanúgy visszakapta, mint az MNKH Zrt.
Mivel az MNKH Zrt. a tőkéjét állampapírban tartotta és nem kockázatos vállalati kötvényben, így a tőke kivétele semmilyen formában nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez, nem gátolta az ügyfelek kártalanítását, hiszen állampapírból kötvényes ügyfelek nem kártalaníthatók.
Szijjártó Péternek győri, sporttal is foglalkozó képviselőként feladata volt, hogy kapcsolatban legyen a győri cégvezetőkkel, külgazdasággal foglalkozó miniszterként pedig feladata, hogy kapcsolatban legyen a külgazdasággal foglalkozó cégvezetőkkel.
Furcsa lett volna, ha az elmúlt két évtizedben nem lett volna kapcsolata a külgazdasággal és sporttal is foglalkozó, győri Quaestor vezetőjével. Hasonló módon – feladatából adódóan – a külügyminiszter ma is több száz cégvezetővel van kapcsolatban – tudatta a minisztérium.
