A gyámhatóság jelentős leterheltségére hivatkozva, de kellő jogi indok nélkül két év után bírált el érdemben egy, a kapcsolattartás újraszabályozásáért benyújtott szülői kérelmet. Székely László ombudsman kivizsgálta a panaszt, és arra jutott, hogy nem egyszerű hatósági hiba, hanem alapjogsértő mulasztás történt.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtöki közleményében azt írta, a panaszos kérte, módosítsák, hogy kiskorú gyermekével csak felügyelet mellett tarthat kapcsolatot, de bár ügyében az eljárási határidő többszöröse telt el, mégsem döntöttek. Két éve csak a gyermekjóléti központban találkozhatott gyermekével, és csak felügyelet mellett, miközben szerinte indokolt lenne, hogy felügyelet nélkül hosszabb időt tölthessen a gyermekével.
Az anya mentális állapota volt a kérdés
Az újraszabályozásról nem tudtak megegyezni a gyermeket nevelő apával, mivel ő az eljárásban vitatta, hogy a panaszos mentális állapota ehhez megfelelő lenne. Az anya a gyógyulását igazoló zárójelentések megküldésével eleget tett az igazolási felszólításnak. A gyámhatóság megkereste a gyermekjóléti központot és azt a választ kapta, hogy az anyánál nem tapasztaltak olyan magatartást, ami félelmet keltene a gyermekben.
Mint írták, Székely vizsgálatot indított és kiderült, hogy a gyámhatóság az anyai kapcsolattartás újraszabályozási kérelmének benyújtásától számított két év, a legutóbbi érdemi intézkedésétől számítva kilenc hónap elteltével hozott döntést. A hivatalvezető a késedelmet azzal magyarázta, hogy aggályok merültek fel a panaszos mentális állapotát illetően. A gyámhivatal a létszámhiány miatt fokozott leterheltséggel küzd, több tapasztalt munkatárs távozott, az újaknak pedig még nem volt kellő tapasztalatuk.
Eltávolodhat a gyermek
Az ügyben kiadott jelentés kiemeli: a felügyelt kapcsolattartás mindig csak átmeneti, kényszer szülte megoldás, olyan mesterséges helyzet, aminek folyamatos fenntartása nincs összhangban a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvével. A gyermek és a szülő különélése miatt eleve jelentősen megváltozott kapcsolatban ugyanis az ilyen, felügyelet melletti láthatás miatt eltávolodhatnak egymástól.
A biztos megállapította, hogy a gyámhatóság annak ellenére döntött jelentős késedelemmel az ügyben, hogy a rendelkezésére állt a döntéshozatalhoz szükséges minden releváns nyilatkozat, szakértői vélemény, információ és dokumentum. Ez pedig sértette a panaszos jogát a tisztességes eljáráshoz. Az ombudsman azt is rögzítette, hogy a jogerős és végrehajtható döntés hiánya veszélyeztetette a gyermek jogát a kapcsolattartáshoz, az anya alkalmassága ellenére továbbra is csak a központban találkozhattak.
Az ombudsman felkérte a megyei kormányhivatal vezetőjét, mérje fel, hogy a területén működő járási hivatalok gyámügyi munkatársainak létszáma elég-e a feladatellátáshoz, illetve vizsgálja meg a létszám növelésének lehetőségét. Kezdeményezte a panasszal érintett gyámhivatal vezetőjénél, hogy a jövőbeni eljárásai, különösen a felügyelt kapcsolattartás újraszabályozásában megindított gyámhatósági eljárásai során fordítson fokozott figyelmet az előírt ügyintézési határidő betartására.
(Kiemelt kép: MTI Fotó/Bruzák Noémi)
