Durva osztogatásba kezdett a kormány a választások előtt

Az elmúlt hetekben két jelentős jóléti intézkedést is bejelentett a kormány, amelyek a választások előtt megterhelik a költségvetést. Közben arról beszélnek, hogy nem lesz választási költségvetés, és a rezsicsökkentés, valamint az Erzsébet-utalvány nem kapcsolódik az áprilisi voksoláshoz. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy 2014-es időszakkal összehasonlítva hogyan alakul a választások előtti „számla”.

Mégiscsak választási év van…

Tavaly közzétett elemzésükben ezt írták:

A 2018. év első pár hónapjában kb. 70 milliárd forintot tud a kabinet elkölteni, kifejezetten a választásokra időzítve. A 2018. évi költségvetés alapján ugyanis van 110 milliárd forint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretéve, amelynek 40 százaléka az első félévben a kormány döntése által felhasználható. Továbbá az Országvédelmi Alapba 60 milliárd forintot tervezett a kormány, amelynek fele 2018. március 31-e után (kedvező gazdasági adatok esetén) szintén felhasználhatóvá válik.

A költségvetés terhére a választások előtt szívesen hoznak olyan döntéseket a kormányon lévő pártok, amelyek segíthetik a választási győzelmet. Ebben a tekintetben nem lóg ki a sorból a mostani kormány sem.

A politikai célú pénzosztogatásoknak három lehetséges formáját látja a PA, plusz megemlítik a jolly jokert is:

• A klasszikus: a költségvetés általános tartaléka (rendkívüli kormányzati intézkedések és Országvédelmi Alap) terhére költik a pénzt. Ez az első negyedévben 44 milliárd forintot jelent, míg április 1-től további 30 milliárd forintot.
• Pénzügyi forrás a belső tartalékok átcsoportosítása. Ezek olyan pénzek, amelyeknek nem volt még konkrét célja, ezért a kormány egy határozattal dönthet a felhasználásukról. Általában ilyenek azok az önkormányzati támogatások, amelyekből a választási kampányban egyre több lesz.
• A korábbi években képződött maradványok felhasználása. Ez egyébként az év során még jelent majd problémát.
• A három forráson felül van egy „joker-lap”, ez pedig az, amikor a kormány nem mondja meg az adott döntés fedezetét , hanem csupán arról dönt, hogy támogatást ad bizonyos feladatra, és az ellentételezést a nemzetgazdasági miniszternek kell majd előteremteni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ezeket az összegeket majd az év második felében csoportosítják át más költségvetési sorokból.

Mekkora osztogatás indult…

Ez a választási kampány is tartogat váratlan húzást a kormány részéről. A 2014-es választási időszakkal ellentétben, ebben az évben elővették a költségvetés joker-lapját, és annak terhére jelentős költekezésbe kezdtek. Ezáltal a várakozásokkal ellentétben nem 70 milliárd forintról döntött a kormány január eleje óta, hanem valójában kb. 163 milliárd forint az eddigi számla, és még hátravan a kampányból 3 és fél hét.

A „választási költségvetés” tételei között találhatóak a nyugdíjasoknak szánt Erzsébet-utalvány, egyházi támogatások, de több kisebb önkormányzati beruházás is, illetve sporttámogatás. Az egyik legnagyobb tétel a téli rezsicsökkentés, amely fedezetének egy része szerepel csak a költségvetésben. A többi forrása egyelőre költségvetésen kívüli tétel, amely lényegében azt jelenti, mintha az állami cég profitjáról mondanának le.

Négy éve nem kellett ennyire osztogatni…

A PA megvizsgálta még azt is, hogy 2014 azonos időszakában milyen osztogatás történt. Összességében 31 milliárd forintot költöttek el, amely a mostani összeg csupán 19 százaléka. Ehhez jött még a választások utolsó szűk hónapjában 27 milliárd forintos pénzkiadás.

Jó látszik, hogy a kormánya mostani kampányban nem bíz semmit sem a véletlenre és jelentős pénzosztásba kezdett. Az pedig veszélyes, hogy ennek egy része jelenleg csupán egy ígérvény, amelynek a fedezetét a választásokat követően kell majd megtalálni. Miután a kampány egyre „forrósodik”, nehezen elképzelhető, hogy megállna itt a pénzosztás – jegyzi meg a Policy Agenda elemzése végén.

Kiemelt kép: 24.hu/Karancsi Rudolf