Mi az oktatás célja?
– hangzott az első kérdés a Független Diákparlament által szervezett hétfő esti miniszterelnök-jelölti vitán. A diákok meghívták az eseményre Orbán Viktort is, de a kormányfő nem jelent meg. Ott volt viszont három ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke már első megszólalásában jelezte, büszke a diákparlamentre, azokra, akik bátorságot mutattak, ezért vett részt személyesen is a tüntetésükön.
Az is üzenet, hogy ki nincs itt
– tette hozzá.
Vona elmondta, a hatéves fia is elszenvedi a magyar közoktatást, amelyben szerinte mindenki áldozat.
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje is úgy vélte, fontos jelzés, hogy ki az, aki eljött vitázni, és ki nem. Megjegyezte azonban azt is, hogy az egyik fő probléma, hogy a Fidesz gyakorlatilag a Jobbik programját hajtotta végre az oktatásban.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint az oktatás célja minden diákból kihozni a lehető legtöbbet. Szerinte a romlás nem 2010-ben kezdődött, a szocialistáknak is van elszámolni valójuk azzal kapcsolatban, amit kormányon tettek, míg a Fidesz Hoffmann Rózsa álmát valósította meg. Aztán arról beszélt, hogy az LMP „élményközpontú” oktatást szeretne, azért, mert az oktatás olyan kitörési pont, aminek a segítségével
egy kis Svájcot tudunk itt létrehozni.
Karácsony szerint szörnyű, hogy az egykor kíváncsi gyerekek ma már menekülnének az iskolából. Stresszel a gyerek, a szülő és a pedagógus is.
Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint a társadalmi mobilitás és a tudás alapú társadalomban való helytállás biztosítása az oktatás két legfontosabb feladata.
A Jobbik elnöke pedig arról beszélt, hogy a legfontosabb a 21. században az, hogy a diákok a rengeteg rendelkezésre álló információ között tudjanak szelektálni.
Ebből is látszik, hogy komoly vita nem alakult ki a résztvevők között, hasonlóan nyilatkoztak a diákok terheinek csökkentéséről, a gyerekközpontúságról és a pedagógus-béremelés szükségességéről is.
Gyarmathy Éva, az MTA tudományos főmunkatársa arról beszélt, a gyerekeknek leginkább tanulni, felejteni és újratanulni kell tudni.
Az iskola leginkább azzal árt, hogy minél többet tanítjuk a gyerekeket, annál kevésbé tudnak tanulni
– fűzte hozzá.
A szakember szerint a problémamegoldásban és az együttműködésben kellene fejleszteni a gyerekeket.
Mik a konkrét tervek?
Karácsony úgy látja, legalább negyedével csökkenteni kell a tananyagot. „Minél több tudást próbálunk belegyömöszölni a gyerekek fejébe, annál kevesebb marad benne” – mondta. Fontosnak tartja meghagyni a tanítás szabadságát, ezen kívül szerinte meg kell reformálni a pedagógusképzést, illetve lehetővé kell tenni, hogy nyolcévente egy évet a saját képzésükkel töltsenek a tanárok.
Szél borzalmasnak tartja a mostani alaptantervet, szintén növelné a tanárok autonómiáját, a pályakezdő tanárok bérét pedig háromszorosára emelné.
Vona Gábor is az óraszámok csökkentését tartja az egyik legsürgetőbb intézkedésnek. Több jogot biztosítana a diákönkormányzatoknak, illetve a pedagógus-béremelést is sürgősnek tartja.
Milyen lenne egy 21. századi tanóra?
Szél Bernadett felhívta a figyelmet arra, hogy a sikeres országokban a pedagógusokon kívül pszichológusok, pedagógiai asszisztensek is segítik a munkát. Az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint alapvető követelmény, hogy különböző iskolaformák létezzenek egymás mellett, olyan Magyarországot szeretne, ahol mindenféle – állami, egyházi, alapítványi – iskola tud egymás mellett létezni.
Minden kiindulópontja a gyermek, Orbán ott hibázott, hogy két dologban nem bízott: a tanárban és a gyerekben.
– jelentette ki.
Karácsony szerint a magyar társadalom fuldoklik amiatt, hogy nincs meg az együttműködés kultúrája, a kooperációt pedig egy tanítandó képességnek tartja. Több felnőttet és kevesebb gyereket lát kívánatosnak a 21. századi iskola tantermében.
Vona a személyre szabott oktatás fontosságát vetette fel, azzal kapcsolatban viszont van tennivaló, hogy legyen elég erre alkalmas pedagógus. Azt is mondta, ha nem tudjuk becsempészni az örömöt a magyar oktatásba, minden elveszik.
Az LMP miniszterelnök-jelöltje pedig a nyelvtanulásra hívta fel a figyelmet, kora gyermekkortól nyelvoktatásra van szükség, a középiskola végén pedig minden diáknak két nyelvet kellene beszélni.
Bár nem volt a vitán, a miniszterelnökről többször szó esett.
Orbán Viktor nem demokráciát épít Magyarországon, ezért nem is ezt tanítják az iskolákban
– vélte Szél Bernadett.
Most jött el az idő, hogy ahogy ezt az eseményt megszervezték, úgy április 8-at is megszervezzék, mert nagyon sok fog múlni önökön
– mondta a diákoknak.
Karácsony úgy látja, ahol szabad elvek és szabad akaratok vannak, ott az ország meg fog szabadulni Orbán Viktortól.
Kormos Krisztián, a Független Diákparlament szóvivője elmondta, hogy nem lehet olyan iskolákban tanulni, amelyek még 20. századra sincsenek felkészülve. Beszélt arról is, hogy nem kitiltani kell a telefonokat az iskolákból, hanem használni őket.
Az iskolarendszer nem független a világtól, amiben élünk, a társadalmak megváltoztathatók, és pont az oktatásnak lehetne megváltoztatni őket – mondta Karácsony. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje arra is kíváncsi volt, miért nem írta alá a Jobbik azt az Oktatási Minimumot, amit az összes többi ellenzéki párt igen.
Vona Gábor elmondta, a Jobbik programjának is az egyik legfontosabb célja a társadalmi integráció, a kérdés szerinte a hogyan. A pártelnök szerint ha dogmatikusan fogjuk fel az integrációt, az épphogy spontán szegregációt okoz a társadalomban. Szerinte a differenciált oktatás, a személyre szabottság a 21. századi oktatáspolitika célja, erről pedig nem a pártoknak, hanem a szakmának kell döntenie.
Karácsony szerint a szakma már döntött: az integrált oktatás a hátrányos helyzetű gyermekek számára előnyt jelent, és minden felelős ember azt gondolja, hogy a roma gyerekeknek is jár a jó iskola. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje leszögezte: nincs ezzel ellentétes szakmai tapasztalat.
Vona Gábor egyébként a Karácsonnyal kialakult vita közben megjegyezte,
talán mégsem akarjuk közösen lebontani a kerítést, ha ilyen vitákat folytatunk egymással.
Vona azt is megjegyezte, ő ugyanabban a pártban maradva változott meg, míg Karácsony több pártot megjárt. Erre a baloldal miniszterelnök-jelöltje úgy válaszolt:
Én nem vagyok egy párthű ember, de elvhű ember annál inkább.
Igazságos családpolitika nélkül nagyon nehéz igazságos iskolarendszert csinálni – mondta Karácsony, aki fontosnak tartja az első diploma ingyenessé tételét, azt, hogy újra kinyissák az egyetemek kapuit. A magyar oktatás legrosszabb elemének Karácsony a szakképzést tartja, mint mondta, ma már nem elég kalapácsot adni a gyerekek kezébe.
Hatalmas hiba volt 16 éves korra leszállítani az iskolakötelezettség korhatárát
– szögezte le az LMP miniszterelnökjelöltje.
Karácsony is egyetértett azzal, hogy vissza kell állítani a tankötelezettség korhatárát 18 évre, míg Vona 17 évet említett.
A Jobbik elnöke azt jelezte, a lemorzsolódás csökkentéséhez a pedagógusokra is szükség van. A legrosszabb helyzetben lévő térségekbe a legjobb tanárokat delegálná, és a legmagasabb fizetést adná nekik.
Vona jelezte, hogy kiállnak a hit-és erkölcstan oktatása mellett, de ebből nem szabad pártpolitikai kérdést csinálni.
Kalandvágy nem ahhoz kell most, hogy valaki külföldre menjen, hanem ahhoz, hogy itthon maradjon
– vélte a Jobbik elnöke. Hozzátette, a magyar fiatalok már nemcsak egzisztenciális okok miatt menekülnek innen, hanem a fullasztó légkör miatt is, ezen kell változtatni.
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
