Az atv.hu ismerteti az IDEA Intézet közvélemény-kutatását, ami közvetlenül a vásárhelyi választás után készült, és amely szerint januárhoz képest érdemben nőtt a szavazótáborok egymás iránti nyitottsága mind a baloldali, mind a jobbikos szavazók körében.
Minden esetben emelkedett az igény az esélyes jelölttel szembeni saját jelölt visszaléptetésére, illetve az esélyes jelöltre való (át)szavazásra is.
Januárban a baloldali szavazók 45 százaléka támogatta volna saját jelöltje visszaléptetését az esélyesebb jobbikos javára a fideszes induló legyőzéséért. Az arány februárra 53 százalékra nőtt, az ezt elutasítók aránya a januári 40 százalékról 29 százalékra csökkent.
40 százalék ezt elutasítja, de az „átszavazók” aránya így is jelentősen nőtt. Januárban a megkérdezett baloldaliak 34 százaléka szavazott volna át, 50 százaléknyian voltak az elutasítók.
A Jobbik szavazói körében mindkét kérdésnél nagyobb volt az elutasítók aránya, de a januárihoz képest itt is történt elmozdulás.
Saját jelöltjük visszaléptetését a baloldal javára jelenleg a jobbikos szavazók 38 százaléka támogatná, és 50 százalék utasítja el, szemben a januári 32 százalékos aránnyal és 58 százalékos elutasítottsággal.
Ugyanakkor 46 százalékuk nemmel válaszolt erre a kérdésre.
Az intézet szerint a különböző együttműködési hajlandóságoknál az is számít, hogy a Jobbik említést sem tesz a baloldallal történő „intézményes” vagy informális együttműködésről, míg a baloldali nyilvánosság egy része – benne kommentátorokkal és politikusokkal – ezt nem zárja ki.
Az IDEA Intézet februárban már azt is mérte, hogy az LMP tábora milyen arányban támogatná saját jelöltjük visszaléptetését egy esélyesebb baloldali, vagy jobbikos induló javára, mekkora az átszavazási hajlandósága.
Az LMP-sek 56 százaléka támogatná jelöltjük visszalépését a kormányváltás érdekében az esélyesebb baloldali jelölt javára, míg 30 százalék elutasította.
A Jobbik kapcsán ez az arány jelentősen csökken, 39 százalék nyilatkozott úgy, hogy az LMP jelöltjének vissza kellene lépnie, ha a jobbikos esélyesebb. 38 százalék nemmel válaszolt a kérdésre.
Böcskei Balázs, az IDEA Intézet igazgatója szerint mindez egyrészt pozitív fejlemény a kormányt váltani akaróknak, de az adatokban torzító szerepe lehet a vásárhely médiahatásának , annak gyengülése esetén a választók konstruktivitási hajlandósága is alább hagyhat.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. február 26–28. között, tehát Márki-Zay Péter győzelmének másnapján kezdte felvenni, amikor a nyilvánosságot is főleg ezek a kérdések izgatták, így nem zárható ki, hogy az a vásárhelyi siker és konstrukció, illetve az arról folytatott diskurzus következménye.
