Hétfő reggel egy egészen megdöbbentő hírrel indult a nap. A Zoom méréséből kiderült, hogy csak minden negyedik ember tud arról Magyarországon, hogy Soros György pártja nemhogy nem indul el a választásokon, de nem is létezik. Ez a mérés remek tünete a kormány elmúlt egy éves kommunikációjának.
A Soros- és bevándorlóellenes kampány lényege tényleg az, hogy szavakból valóságokat alkot, majd ezek a konstruált valóságok egymásra építkezve újabb valóságokat építenek fel.
Az Állítsuk meg Sorost-kampány és a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció eleve hazugságokra, vagy – nagy jóindulattal – ferdítésekre épült. Soros-terv soha nem létezett, a kormány kivágott magának néhány bekezdést pár újságcikkből, amik hunyorogva, messziről alátámasztják a saját állításaikat, amikor egy fiktív ellenséggel hadakoznak. Ezeket a hazugságokat egyszer már összeszedtük Soros Györggyel kapcsolatban, de pár mondatban vegyük át újra, hogy miről szólnak.
Ha Soros Györgynek lenne terve (egy 87 éves milliárdosról beszélünk, aki angolul is nehezen beszél már), és költene pénzt Magyarországon a terve végrehajtására (a Soroshoz köthető alapítványok összes tavaly elköltött pénze majdnem annyi, mint egyedül a CÖF, a magyar kormány álcivil alapítványának költségvetése), akkor eléggé hasonlítana arra, amit Orbán Viktor szeretne.
Szabályozott migráció, erős, közös határvédelem, és a probléma helyi kezelése, tehát ne Olaszországban, hanem még Líbiában, vagy Tunéziában kezeljék a menekülteket, hogy el se jussanak Európába. A különbség ott van, hogy Soros György szerint a menekültek egy részét megérte volna integrálni a társadalomba. Erre egyébként vannak is közgazdasági magyarázatok, hiszen Európa munkaereje elöregedik, és bizonyos szektorokban még Magyarországon is durva munkaerőhiány van. Ilyen például a fuvarozás, ahol kétszer annyi sofőrt keresnek, mint amennyi van.
Ez az amúgy nüanszos érvelés csúszott el mostanra odáig, hogy
Ami kétségtelenül könnyebben befogadható állítás, az egyre erősebben rasszista felhang ellenére is.
Viszont van egy komoly hátránya annak, hogy a kormány hazugságokból épít kártyavárakat: néha jön egy nagyobb szél. A magyar kormány egyik tisztviselője maga ismerte el, kamera előtt pusmogva, hogy már befogadtak annyi menekültet, amennyit elvárna Brüsszel.
Ezzel egy komolyabb rés jelentkezett hazugságok szépen felépített pajzsán, amiből a kormány azóta is próbálja kivágni magát. Az érvelés lényege az, hogy nem a menekültekkel (oltalmazottakkal) van a baj, hanem az úgynevezett migránsokkal (pedig Orbán korábban még az oltalmazottak ellen is felszólalt), valamint hogy egyáltalán nem ezzel van a baj, hanem hogy mások akarják megmondani, hogy mit csináljuk (egy olyan szervezet, aminek tagjai vagyunk, szavazhatunk benne és elfogadtuk a feltételeit a belépésnél).
A pajzs újraépítése azóta is folyamatban van, és nagyon úgy néz ki, hogy egy újabb ellenséggel.
Pénteken a visegrádi négyek miniszterelnöki konferenciáján Orbán Viktor érdekes gondolatmenetbe kezdett. Szerinte a bevándorlás nyílt színen történő propagálása nem a mostani menekültválsággal kezdődött. Orbán azt mondta, Kofi Annan ENSZ-főtitkár már 2004-ben arról beszélt, hogy a migráció megoldás, és nem probléma, és felvázolta, mit kell tennie Európának. A miniszterelnök szerint Annan azt is mondta, hogy csatornákat kell nyitni a bevándorlásnak.
Mielőtt folytatjuk a magyar miniszterelnök gondolatmenetét, érdemes leírni, miről is beszélt Kofi Annan 2004-ben. Az ENSZ-főtitkár a Szaharov-díj átvételére érkezett az Európai Parlamentbe, ahol beszédet is tartott. Ebben arról beszélt, hogy a genfi egyezmény a menekültek helyzetéről elavult, és meg kéne javítani, hogy gyorsabban és átláthatóbban lehessen elbírálni a menekültkérelmeket. Szerinte a menedékkérők túlnyomó része fejlődő országokban kér menedéket, ezért a gazdagabb országoknak le kell venni a szegények válláról a terheket. Azt is mondja, hogy meg kell nyitni az utakat a legális menedékkérők előtt, de le kell csapni az illegális bevándorlásra.
A magyar miniszterelnök viszont Kofi Annan beszédét csak felvezetésnek szánta, hogy átkösse az ENSZ mostani főtitkárára, Antonio Guterresre. Utóbbi ugyanis nemrég szintén a menekültek helyzetéről és a migrációról írt. Az ENSZ-ben idén a tagországok megállapodnak majd egy globális szerződésről a migráció kapcsán, és Guterres szerint ez egy remek alkalom arra, hogy rendezzék a menekültek helyzetét.
Fotó: MTI/EPA/Peter Schneider
Guterres azt szeretné, hogy szabályozottabb környezetben intézzék az országok a bevándorlást, hogy ezzel el lehessen kerülni azt a krízist, ami a mostani menekültválságnál volt. Meg kell nyitni a legális útvonalakat a menekültek előtt, hogy itt kérhessenek menedéket, és ezzel párhuzamosan jobban vissza kell szorítani az illegális migrációt, mert ez mindenki számára veszélyes.
Orbán Viktor erről a tervről azt mondta pénteken, hogy
Veszélyes dolgok vannak készülőben,
Valamint, hogy az ENSZ szerint
- enyhíteni kell az illegális határátlépés büntetését,
- az NGO-knak kiemelt szerepet kell adni a bevándorlás kezelésében,
- és minden országnak be kell fogadni migránsokat.
Guterres publicisztikájában például az NGO-kifejezés sem szerepel, a fent leírtaknak nagyjából az ellentéte szerepel benne, ráadásul nem is kötelező senkire.
Az viszont érdekes kérdés, hogy a magyar kormány miért pont az ENSZ-et választotta ki következő fiktív célpontnak (ha egyáltalán kiválasztotta és nem a miniszterelnök magánakciójáról volt szó).
Augusztusban a 24.hu és a Republikon Intézet közös felmérésében még az szerepelt, hogy az emberek 25 százaléka szerint az ENSZ Magyarország szövetségese. És csak a válaszadók egy százaléka tartotta veszélyesnek Magyarországra nézve, miközben Németországot például öt százalék. Az ENSZ-szel kapcsolatban eddig viszonylag pozitív volt a magyarok képe, ellentétben mondjuk Soros Györggyel, akinek mindig megvolt az ellentábora. Persze az ENSZ alighanem még kevésbé reagál a magyar kormány vádjaira, mint Brüsszel, ennélfogva ideális ellenségkép lehet a NER számára.
Azt mindenesetre érdemes tudni, honnan indul a következő alternatív valóság, amit a kormány felépít.
Kiemelt kép: AFP/Kisbenedek Attila
