Belföld

Magyar egészségügy: a kivándorlóknál is többen vannak a pályaelhagyók

Nemrég írtunk arról, hogy az orvostanhallgatók közel 40 százaléka úgy gondolja, el akarja hagyni Magyarországot, és külföldön tervezi orvosi karrierjének elindítását. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ teljes éves adatai szerint 2015-ben 941 egészségügyi dolgozónak állítottak ki hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzésre, 2016-ban 823-nak. Mérséklődik az elvándorlás, a szakemberek szerint azonban nem szignifikáns mértékben. Ráadásul egy másik tényező is szerepet játszik a magyar egészségügy humánerőforrás-válságában: a belső migráció.

Teljes homály

Az Egészségügy 5 dimenzióban konferencián több meghívott szakember is kiemelte, amíg a külföldre távozó orvosok és szakdolgozók számáról pontos adatok állnak rendelkezésre, addig a belső migráció mértékéről nincs mérés, márpedig ma már ez jelenti az igazi problémát.

Dr. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke viszont mutatott egy beszédes adatot a konferencián:

amíg az egészségügyi dolgozók 12 százaléka megy külföldre, a Magyarországon maradó, de az egészségügyi pályát elhagyók aránya 16 százalék.

A belső migráció összetett probléma, mert egyrészt azt jelenti, hogy az állami ellátórendszerből egyre többen váltanak a magánegészségügyre, másrészt azt is jelenti, hogy az orvosok, szakdolgozók kiszállnak az egészségügyből, és teljesen más területen (például a kereskedelemben vagy az államigazgatásban) keresnek és találnak maguknak állást.

A kórházszövetség elnöke szerint amíg nem változik a magyar egészségügyre jellemző feudális gyakorlat, addig az elvándorlás sem fog jelentős mértékben csökkenni.

A fiatalok már nem fogadják el ezt a régi feudalista rendszert, és nem fognak azokkal az idősebb kollégákkal dolgozni, akik nem hajlandók változtatni ezen a struktúrán.

– hangsúlyozta Svébis Mihály.

Mindegy, hogy egy másik ország vagy egy másik szakma miatt fordítanak hátat a magyar egészségügynek, a hiányszakmák listája a humánerőforrás-hiány miatt folyamatosan bővül. Az elnök szerint legdrámaibb a helyzet az érsebészek, a gyermekpszichiáterek, fül-orr gégészek körében van, de aneszteziológusból sincs elég Magyarországon. Ahogy hiányszakmának számít az igazságügyi orvostan, az infektológia és nefrológia is, de nem állnak jól a ortopéd-traumatológusok, a sürgősségi orvosok, a patológusok és a pszichiáterek sem.

Sok olyan kórház működik (Svébis egy 12-es listát mutatott), ahol minden szakorvosi szakképesítés hiányszakmának számít.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik