Kötött paktumot a Fidesszel?
Én Jézus Krisztussal kötöttem paktumot 1976-ban.
Földi hatalmakkal nem kötött?
Földi hatalmakkal értékalapú együttműködésem van. Mindig megvárom, ki közelíti meg az értékalapú állásfoglalásomat, e szerint alakítom az együttműködésemet a különböző vallási, keresztényi szervezetekkel, illetve a szekuláris intézmények vezetőivel.
Sok párt került közel a Hit Gyülekezetéhez az elmúlt időszakban.
A mi hitünk szerint a kereszténység lényege, hogy a Bibliában örökérvényű igazságok találhatóak. Ugyan a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás értelmezése változik, de az érdemi tartalma nem. Egy változó világban élünk, és a politikának állandóan értelmeznie kell a valóságot: hogy milyen válaszokat adnak a pártok a változásokra, az a Hit Gyülekezetével való kapcsolatukat, s így a mi döntéseinket is befolyásolja. Ebből is adódhat, hogy kívülről olykor úgy tűnhet, mintha mi mozognánk aktuális érdekeinknek megfelelően szélkakas módjára.
Mondanak ilyesmiket.
Engem ez nem sért, mert tisztában vagyok vele, miért és kik mondják. De mivel az identitásunk értékalapú, stabil, ezért ez semmilyen zavart nem idéz elő a környezetemben.
Azokban a hitesekben sem, akik azt látják, hogy újabb és újabb párt sodródik a gyülekezet közelébe? Ott van például a volt SZDSZ-es Hack Péter, aki most azt tapasztalhatja, hogy a Fidesz megjelent a közelben, és Semjén Zsolt ad elő a Szent Pál Akadémián.
Jóllehet Isten Igéje alapján állunk, azért a valóság értelmezése nekünk is kihívást jelent. Mi is értekezleteket tartunk: demokratikus viták zajlanak köreinkben a társadalmi kérdésekről, igyekszünk konszenzust létrehozni. Ahogy Salamon is mondja, tanácskozások által erősödik meg a vezetés. Nálunk zajlanak ezek a beszélgetések, másként nem is tudtuk volna túlélni az elmúlt évtizedeket.
Ez a szellemi, erkölcsi háttere a világ értelmezésének. De amiért a Hit Gyülekezete fókuszba került, annak van egy materiális értelmezése: azért kap az ATV állami hirdetéseket, mert kiegyezett a Fidesszel. Például önt személyesen is lefotózták Andy Vajnával és Habony Árpáddal.
Azt mi is sajnáljuk.
Most karácsonykor gondolkodtam rajta, hogy a találkozó egyéves jubileumát ebéddel kellene ünnepelni, és erre meghívhatnánk a sajtó képviselőit.
Ez a legizgalmasabb ebédmeghívás, amit mostanában kaptunk.
A Vajnával való találkozásomról olyan nagy sztorikat olvastam utóbb, hogy már nem is tudom, hol voltam én valójában. Merthogy egyébként egyszerű csevegésről volt csak szó. Nem tudok mást mondani, mint hogy arról beszéltünk hosszan, milyen hasznos hatásai vannak a nyers halnak.
Habony Árpáddal is a nyers halról beszélt?
Ő csak odaállt az asztal mellé és bemutatkozott. Mondta, hogy ő Habony Árpád, én meg mondtam, hogy Németh Sándor vagyok. Életemben először és azóta utoljára akkor találkoztam vele. A sztori terjeng, mint a tengeri kígyó, a Leviatán, mindenki hozzátesz valamit.
Úgy indult ez az egész, hogy megbeszélték Andy Vajnával, hogy találkoznak és a nyers halakról tárgyalnak majd, vagy más motivációja volt az ebéd megszervezésének?
Egyszerű emberi érintkezésre került sor. Volt mellette valaki, aki szerette volna, ha mi személyesen találkozunk. Felhívták a titkáromat, aztán hosszú ideig egyeztettünk, mert hol egyikünk, hol másikunk nem ért rá.
De a nyers hal mellett azért csak szóba került más is, ha ennyire szorgalmazták, hogy vegyék fel a kapcsolatot.
Filmről, Trump úrról, Amerikáról, amerikai keresztényekről beszéltünk. Ennyi volt. Most robbantanék, de semmi olyan nem hangzott el, aminek hírértéke van.
Adunk akkor egy másik robbantási lehetőséget. Az állami hirdetések megjelenéséért a Hit Gyülekezete mint az ATV tulajdonosa, tett-e olyan gesztust, ígéretet, mondjuk, Rogán Antalnak, ami befolyásolná a gyülekezet vagy a televízió függetlenségét?
Sajnos soha, semmilyen hasonló kérése nem volt a Fidesznek.
Sajnos?
Már az újságírók szempontjából sajnos.
Értjük a kritikát.
Ha tíz vagy húsz évig rágódnak ezen az újságírók, akkor sem tudok többet mondani. Az állami hirdetések befogadása nekünk nagyon fontos a televízió finanszírozásához. Ám éppen a minap tájékoztatott a televízió vezetősége, hogy annak ellenére, hogy a pénzre szükség lett volna, volt olyan Soros-kampányos hirdetés, amelyet az ATV nem fogadott be. Paktumról tehát szó sincs, Rogán úrral még csak nem is beszéltem. Igaz, találkoztam vele személyesen, de most soroljak fel minden politikust, akivel személyesen találkoztam?
1980-tól? Semmiképpen. De arra kíváncsiak vagyunk, ki közülük a kedvence.
Feldobta a labdát.
Őt több mint húsz éve ismerem, a beszélgetéseink 80-90 százalékát teológiai, bibliai, vallási, egyházi dolgok teszik ki. Semjén Zsolt, miként Balog Zoltán is, jobban szeret velem ilyesmiről beszélni, mint politikáról.
Idézhetünk? „Destruktív, üzleti vállalkozást folytató, társadalom- és családellenes álegyház” – mondta 2002-ben az akkor egyházügyi államtitkárként dolgozó Semjén Zsolt a Hit Gyülekezetéről.
Megbocsátottam neki.
Könnyen ment?
Hallották már a Miatyánkot? „És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Nagyon sok barátom vétkezett ellenem, igyekszem minél kevesebbet vétkezni ellenük.
Semjén Zsolt elő is adott nemrég a Szent Pál Akadémián, és azt mondta: „Nagyszerű, hogy úgy vagyunk itt együtt, hogy egyikünk sem adott fel semmit. Mindegyikünk azt mondja, amit mindig is mondott, és kiderült, hogy az értékeink, a felfogásunk sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondoltuk volna, sőt minden lényeges kérdésben ugyanazt gondoljuk.”
Ő értékekről beszélt. Azt nem mondhatom, hogy nincs értékazonosság több dologban a keresztény színezetű politikusokkal.
Ha értékazonosság van, akkor nem lehet, hogy korábban azért fogalmazott élesen például Semjén, mert még ’98-ban is az SZDSZ-nek gyűjtöttek kopogtatócédulát a gyülekezeti tagok?
Érdekes kérdés. Ehhez el kell magyaráznom, mi volt a Hit Gyülekezetének a szempontja, amikor az SZDSZ-szel működött együtt. Velük sem paktumunk volt, természetes szövetségesek voltunk. A paktum a demokratikus ellenzékkel jött létre a nyolcvanas évek elején. Ennek a folyományaként alakult meg a Szabad Kezdeményezések Hálózata, amiben a liberális értelmiségiekkel együtt fontos szerepet játszottunk. Akkor még úgy láttuk, ez a politikai mozgalom a különböző szabadságjogok, különösképpen a vallásszabadság érvényesülésének a garanciája. Célunk volt, hogy a Hit Gyülekezete elfogadott egyház legyen. A nyolcvanas években tapasztalt atrocitásokból arra jöttünk rá, ez csak akkor történhet meg, ha a magyar nemzet helyzetében átfogó változás történik.
Úgy láttuk, ebben az SZDSZ a legkövetkezetesebb erő. Az alternatíva az MDF volt, de akkoriban megfogalmazódó nacionalizmusa nekünk nem volt vállalható. Nem értettük, hogy a rendszerváltás után miért nem a modern konzervatív, nyugati pártokhoz igazodik az MDF. Most azt gondolom, azért, mert a magyar történelem folytonosságát megtörő eseményekhez nyúlt vissza, tehát például annak a Horthy-korszaknak a nemzeti identitásához, amelyben domináns volt a trianoni trauma, és annak minden elfogadhatatlan következménye, így az antiszemitizmus, a sovinizmus. A kilencvenes évek elején az Izrael-ellenességet is tapasztalni lehetett ebben a körben. Ez nekünk teljesen elfogadhatatlan volt. Azt gondoltuk, hogy az SZDSZ képes valódi szövetségként, sokszínű kínálatot megjeleníteni, ám később kiderült, egyfelé, az ultraliberalizmus irányába akar menni, ez az 1998-as választási vereség után nyilvánvaló is lett, így kihúzták a szövetségünk alól a talajt. De
Nem bevett dolog, hogy egy felekezet ennyire belekeveredjen a pártpolitikába. A Hit Gyülekezeténél miért alakult ez így?
Ki mondta, hogy nem bevett dolog? Az egyetemes keresztény egyház történetének ismeretében nem látok semmi szokatlant a politizálásban. Szerintem már a judeo-kereszténységben megvoltak ennek az előjelei. Pál apostol teológiája egyértelmű, azt mondja: Jézus Krisztus „evangéliumához illően vegyetek részt a közéletben (politeueszte)”, a politizálásban. Ugyancsak Pál teológiája alapján mondhatjuk, hogy az állam, ha az egyházzal jót cselekszik, dicséretet, méltánylást, helyeslést érdemel. Ha pedig az egyház a közjót úgy szolgálja, illetve közfeladatokat hatékonyan úgy teljesít, hogy azzal elnyeri az állam tetszését, akkor részesülhet jutalomban, sőt, helyes, ha jutalomban részesül; de ez még nem jelenti az állam és az egyház összefonódását, amely azért sem lenne helyes, mert azzal az egyház magára venné az állam bűnösségét és terhét.
Liberalizmusvitába nem szeretnénk, teológiai vitába nem merünk belemenni, úgyhogy gyakorlati szinten értelmezzük a problémát. Friss példa, hogy egy hódmezővásárhelyi plébános a templomban mondott kampánybeszédet. Ez rendben van?
Nem ismerem mélyen az ügyet. Azt tudom, hogy az ellenzék képviselője szintén katolikus, a plébánia világi elnöke. Ennek a rendszernek a vezetője a plébános, ez vitathatatlan. Ahogyan joga van a világi tisztséget betöltő embernek a politikai pályafutáshoz, a politikai véleménynyilvánításhoz, úgy nyilván joga van a plébánosnak is elmondani gondolatait. Ebben az égvilágon semmilyen botrányt nem látok. Ebből azt értem meg, hogy a katolikus egyházon belül is vannak demokratikus viták, illetve ezekből származó feszültségek. Amit pedig a pap mondott, az a katolikus érdekek alapján neki életbevágóan fontos: a katolikus egyház esetében ugyanis jóval nagyobb a kapott állami támogatás, mint a közfeladatok ellátásában és a közjóért való munkálkodásban nyújtott teljesítmény.
Ilyenkor a papok nem a hitüket adják el?
Nem feltétlenül erről van szó. A hit Jézus Krisztus személyére irányul.
A Semjén Zsoltnak szóló bocsánatról már beszéltünk, ám akadnak mások is, akikre nehéz szívvel emlékezhet. Egy 2002-es Magyar Narancs-interjúból idézünk: „A Hit Gyülekezete történetének és az én életemnek is a legnehezebb négy éve volt ez az időszak” – utalt ezzel az 1998-2002 közötti Orbán-ciklusra. És még azt is mondta: „Kövér László minisztersége alatt tapasztalataink szerint igen intenzív volt a Hit Gyülekezetének és vezetőinek nemzetbiztonsági megfigyelése.”
Mondok egy-két érdekes dolgot erről. Az 1998-as üldözést nem a Fidesz indította el, már 1996-ban volt Jeruzsálemben egy konferenciánk, amit vizsgálat követett. Aztán megjelent Bartus László minket támadó könyve, amelynek kéziratát liberális politikusok elolvasták és megjelenését támogatták, mert az SZDSZ egyes vezetői is szabadulni akartak tőlünk. Aztán az első Fidesz-ciklusban valóban zajlott a cirkusz körölüttünk. Mivel nem volt jó kapcsolatunk a Fidesszel, sokan arra számítottak, lemészárolnak minket, ám hiába fordultak az ügyészséghez, egyetlen pontban sem marasztaltak el minket. Valóban tapasztaltuk ‘98-2001 között azt is, hogy megfigyelés alatt állunk, noha ezt a mai napig cáfolja a titkosszolgálat.
2002-ben örömködött, amikor ment a Fidesz, azt mondta: érzelmi és lelki felszabadulásként élték meg a kormányváltást.
Ez a felhőtlen időszak rövid ideig tartott. Balról ugyanis éppúgy voltak ellenem karaktergyilkossági kísérletek, mint jobbról. De kétségtelen, Kövér Lászlótól és Várhegyi Attilától kaptunk bőven. Orbán Viktorral viszont volt egy érdekes találkozásom.
Szintén ebéd?
Futballmeccs.
Felcsúton futottak össze?
Először a Fulham-Atletico Madrid találkozón Hamburgban, ahol Gera Zoltán miatt voltam, aki akkor a londoniaknál játszott. De a lényeg, hogy
Azt mondta, majd meglátjuk. De honnan is indultunk?
A megbocsátástól.
Ő akkor megkérdezte azt is, tudok-e olyan mondatot idézni, amelyikkel megsértett minket. Mondtam, hogy tőle nem tudok ilyet mondani.
El tudja képzelni, hogy Várhegyi Attila és Kövér László Orbán Viktor tudta nélkül gyepálta a Hit Gyülekezetét?
Ezt nem tudom megítélni.
Vezetőként el tud ilyen helyzetet képzelni a saját szervezeténél?
Tényleg nem tudtam tőle sértőt idézni, talán csak egy Kuncze Gábornak szóló hites megjegyzését tudnám említeni. Orbán mondta is nekem, hogy tudatosan akart kimaradni ezekből az ügyekből, mert hisz a kereszténységben. Ennyiben maradtunk. Azt viszont még megjegyezte, ne híreszteljük róla, hogy antiszemita, amivel nyilván valamilyen ATV-s megnyilvánulásra utalhatott, mert nekem személyesen biztosan nem az a véleményem, hogy Orbán Viktor antiszemita. Ezenkívül annyit kért, hagyjuk békén azokat a családtagjait, akik nem szerepelnek a közéletben. Erre meg azt mondtam, hogy világnézetünkből következően nem szeretünk az emberek magánéletébe beavatkozni. Ezt lehet paktumnak nevezni, csak nem az.
De hát kizárt, hogy a tavasz után baloldali maradjon az ATV, igazából már most is nonszensz, hogy formailag az.
Ki mondta ezt?
A 444.hu ATV-vel foglalkozó cikke szerint a tévé egyik szerkesztője. Elfordul az ATV április után?
Éppen most ült össze a televíziónak az a partneri társasága, amelyben azok vannak, akik 2001-ben finanszírozták a tévé megvételét. Mellettük a tulajdonosok és egy tágabb kör képviselői is részt vettek egy megbeszélésen, amelyre meghívtuk a tévé vezérigazgatóját, elnökét. Egyrészt kíváncsiak voltunk a tavalyi évre, másrészt az ominózus cikk megjelenése óta sok kérdést kaptam, köztük olyanokat, amelyekről nem rendelkeztem információkkal, ezért tartottuk meg ezt a találkozót.
Az pedig fel sem vetődött, hogy a választásig bármilyen változás következzen. Az ATV nem párttévé, hanem demokratikus televízió. Amikor 2001-ben Czikó Gábor meggyőzött a tévévásárlásról, az ATV-t rendbe kellett hozni gazdaságilag és adminisztratíve. Egy sufnitévéből hatékony összefogással sikerült egy jól működő tévécsatornát csinálni. A televízió eladósodásának egyik oka is az volt, hogy az előző tulajdonos sem akart a csatornából párttévét csinálni. A tulajdonosváltáskor bemutatkozó jellegű látogatásra mentem az MSZP vezetőihez, és elmondtam, a jövőben sem lesz párttévé az ATV, bizonyos arányokban a konzervatív, jobboldali gondolkodás is megjelenik majd a műsorokban. Konszenzusra jutottunk, hogy a programban 60-70 százalékban baloldali értékek fognak érvényesülni, de azért azt kérték, hogy a választási kampányban ennél több segítséget nyújtson nekik a tévé. Így indult a televízió, de ezt a megállapodást sem mondanám paktumnak.
És Puchtumnak?
Lacit ki lehetett hagyni valamiből 2001 környékén? Együttműködtünk. De állandóan szabadságharcot is vívtam velük – de most már nem akarom tovább rontani a szocialisták választási esélyeit.
Lehet még?
Lehet. Egyesek közülük szerettek volna kivéreztetni minket, előfordultak zsarolások is.
Hogyan tudtak zsarolni?
Egyesek, akikhez kötődtek akkori vezető baloldali újságírók is, szerettek volna tulajdonrészt szerezni a tévében. De itt nem a szocialisták olyan vezetőiről van szó, mint Lendvai Ildikó, Kiss Péter, Kovács László vagy Hiller István, velük korrekt volt a kapcsolat, nem hiszem, hogy tisztában voltak azzal, mi zajlik a hátuk mögött.
Amennyire lehetett, kizsigerelték és átverték a párt vezetését. E rendszer működésének a zavarát Gyurcsány Ferenc is átlátta, meg is szerette volna változtatni, de beletörött a bicskája. Egyébként örülnék, ha a szocik erősebbek lennének, mert szükség van erős ellenzékre. Szóval, gyakorlatilag el voltunk zárva a reklámpiactól, 2010-ig kevés hirdetés volt az ATV-ben. Szerintem ma is érvényesülhetnének jobban a piaci viszonyok, számos változásra lenne még szükség, de legalábbis számunkra a jelenlegi médiafinanszírozás kedvezőbb, mint amilyen a 2010 előtti volt. Bevételünk is több, és nem vagyunk kiszolgáltatva zsarolásnak, pressziónak, követelésnek. Tudom, hogy ezért az állításomért is ütni fognak, de mi ezt a tényt tapasztaljuk.
Valóban nem hisszük el.
Nem tudok mást mondani. A Fidesz távolságtartóbb velünk, mint azt sokan gondolják. Nem tudjuk, mi ennek az oka, de az eredményt látjuk: nincs presszió, zsarolás, követelés a részükről. Most a kormánypárttal éppúgy feszültségmentes a kapcsolat, mint ahogy az MSZP-vel vagy az LMP-vel.
Még egyszer a tévé választás utáni szerepéről: azt mondta, többnyire ellenzéki marad, aztán félbemaradt a gondolat. Miben változik majd?
Változásról nem tudok beszélni, erről nem volt szó az ATV tulajdonosi-partneri körével tartott megbeszélésen. Arról viszont esett szó, milyen választási eredmények várhatók. A hallottak után még gyűrűznek hullámok bennem. Személyesen egyelőre úgy látom, hogy a televízió meg tud maradni demokratikus tévének. Számunkra elfogadható, hogy az ellenzék továbbra is nagyobb arányban, nagyobb teret kapjon a tévében, mint a kormány.
Viták természetesen lehetnek köztük, amit hasznosnak tartok, ha nem fajul ellenségeskedésbe. Jó lenne elsajátítani e tekintetben a nyugati kultúrát a szerkesztőségekben is.
A nyugati kultúra nem szitokszó az ön szájából?
Nem. A klasszikus nyugati kultúrától való elszakadást szoktam bírálni. Én mindvégig a nyugati kultúra híve voltam, a hatvanas években disszidálni is akartam Magyarországról, tinédzserkoromban meg Amerika-mániásnak tartottak, és ebben volt is némi igazság. Ami most zajlik nyugaton, azzal szemben erős a kritikám, ahogyan az amerikai keresztényeknek is.
Újra értékekről beszélünk, és szóba került már a tulajdonosi kör is. Mi ott a vélemény a Hajdú Péter szimbolizálta bulvárvilágról, amely nagyban különbözik attól a konzervatív szemlélettől, amelyikről beszél nekünk vagy amelyet a Hit Gyülekezetének értékrendjeként mutatnak be.
Az első reakcióm az: a Hit Gyülekezetét mint erkölcsi és szellemi értékeken alapuló intézményt ne keverjük össze az ATV-vel. Ugyanakkor a televíziónak vannak civilizált, szekuláris, erkölcsi normái. Például az, hogy ne legyen trágárság, ne népszerűsítsék a szexipart, ne propagálják az okkultizmust, ne legyen helye a rasszizmusnak, antiszemitizmusnak. Ezeket az alapokat még 2001-2002-ben tettük le, ehhez igyekszünk tartani magunkat. Hajdú Péter meg, ugye, régi ATV-s.
Igen, de akkoriban nem mondott olyanokat a 24.hu-nak, hogy a választások után ki kell vonni a politikát az ATV-ből.
Ő nem vezető az ATV-ben, ezeket a döntéseket bízza a menedzsmentre és a tulajdonosi körre.
Igaz, hogy még a büfés is tudja az ATV-ben, hogy mindenről Németh Sándor dönt?
Ez hülyeség. Önök is emberek, el tudják képzelni, hogy így történik?
Köszönjük a dicséretet.
Tudják, mire gondoltam. Látni kell, hogy nálunk intézményesülés zajlik, tele vagyunk szervezetekkel, mindegyik formálódik, mindenfelé figyelnem kell: hogyan lenne időm erre? Főként, hogy közben
Ehhez az egészhez kell az, hogy Németh Sándor – minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – alapvetően egy spirituális ember legyen. Az igaz, hogy újfajta, menedzsertípusú egyházi vezető vagyok, akire az a jellemző, hogy a pragmatikus dolgokhoz is próbál érteni. Nem az a lelkész vagyok, akinek a szájába kell tenni a falatot, igyekszem magamnak és másoknak munkalehetőséget és anyagi hátteret teremteni. Így jött létre Isten áldásával a Hit Gyülekezete. Ahhoz hogy évtizedekig megmaradjon a keresztény világon belül egy ilyen spirituális ébredés, ahhoz szervezett formát kell kitalálni. Ezt mi láttuk az elején is, ezért küzdöttünk az intézményesülésért. Tisztában vagyok ennek a csapdáival, mert ismerem az egyháztörténetet, de vállaltam. Ahogyan vállalom azt is, hogy részt veszek intézmények financiális alapjainak megteremtésében. Tisztában vagyok vele, hogy ez támadható terület, elvégre hogy létezik, hogy egy lelkész pénzügyekkel foglalkozik. Mi árultunk ajándéktárgyakat, amiért azzal vádoltak, hogy kapitalista egyház vagyunk, és azt készséggel elismerem, hogy láttam egy modellt az Egyesült Államokban, amelyet hazahoztam. Sajnos a mi kultúránk ilyen szempontból elfuserált, az emberek azt hiszik, hogy a pénz ördög, miközben mindenki éhezi, hogy legyen minél több az ördögből.
Innen is vissza tudunk kanyarodni az eredeti útra: amiről beszél az alapvetően teljesítményről szól, ugye?
Abszolút.
Hajdú Péter nekünk azt mondta: nem hiszi, hogy teljesítménnyel ki lehet tűnni.
Péterrel ritkán beszélek, de szót tudok vele érteni.
És a Sas Kabaré?
Azt is érdemes megemlíteni. És ezért nem engem és a Hit Gyülekezetét kell hibáztatni, mert ez a történet a magyar társadalomról szól. Ha a Sas Kabarét ötször hozzák le, ötször dönt nézőcsúcsot.
A beszélgetés során rendre menedzsmentet és vezetést említ, noha a fia, Németh Szilárd az ATV vezérigazgatója.
Ez nem titok, nincs is benne semmi rendkívüli, nagyon jó szakember, az elmúlt években ezt bizonyította is.
Leíró, nem minősítő jelleggel mondtuk, hogy a fia. A kérdés viszont arra vonatkozik, hogy tényleg úgy van-e, ahogy a 444 utalt rá, hogy itt van Hajdú Péter mint a bulvármocsár jelképe, aki nagy hatással van a fiára, a tévé vezérigazgatójára, aki immár egyesek szerint NER-lovagként viselkedik és öltözködik. Ráadásul lefotózták már a Szigeten Rogán Cecíliával is.
Egy cég szakmai rendezvényére ment el Szilárd, amelyet akkor a Szigeten tartottak. Ezen az eseményen jelen voltak bal- és jobboldali emberek egyaránt. Az életre úgy nevelünk mindenkit, hogy elkerülje a csapdákat, ettől még alakul úgy, hogy belelépünk a kutyakakiba. Ez nem bűn. A bűn az, ha utána állandóan kutyakakiba akarunk lépni.
Tehát nem lát változást a fián?
Nem. Szeret divatosan öltözni, de ezt az apjától örökölte.
Ennek most látjuk bizonyítékát.
De én a NER-lovagok előtt is szerettem az eleganciát. A rokonságomban volt két szabó, egyikük Sinkovits Imre öltöztetője volt.
Halügyi felütés után pláne nem szeretnénk gardróbügyi keretbe tenni az interjút, a kérdés nyilván az ATV vezérigazgatójának kapcsolatrendszerére vonatkozott.
Én nem is tudom, kik a NER-lovagok, azt látom, hogy Szilárdot a sajtó próbálta közéjük helyezni, de neki nem ilyen a kapcsolatrendszere. Hülyeség az egész, nincs itt semmi összeesküvés.
A Rogán Cecíliával közös kép a Sziget Fesztiválon készült, amely a bujaság szimbóluma a Hit Gyülekezetében.
Nem a bujaság, a dekadencia jelképe, de ismétlem, egy cég szakmai rendezvényére ment el.
Ha már itt tartunk: létezik a Soros-terv?
Bonyolult ügy ez. Mire kíváncsiak?
Kezdjük azzal, hogy a Heti Napló című ATV-s műsorban volt egy szavazás arról, van-e Soros-terv, óriási fölénnyel vezettek a nemek, majd a Válasz cikke szerint megérkezett a hites sms a hívőkhöz, hogy szavazni kell, és a végére felülkerekedtek az igenek. Hogy történt ez?
Azt én nem gondolom, hogy a hitesek nem vettek részt a szavazásban, sms is mehetett közöttük, nyilván a Facebookon is beszéltek erről.
Nem vamelyik vezető indított el egy sms-t, hogy igennel kell szavazni?
Nem, ám a lényeg itt amúgy sem a telefonos szavazás, hanem az értékrend, az álláspont képviselete. Én mindig is EU-szkeptikus voltam. Európában a gazdasági és pénzügyi együttműködést jónak tartottam, ám a politikai unióval, a nemzeti identitás feladásával, a népek és vallások keveredésével kapcsolatban komoly fenntartásaim vannak. A vallások között súlyos, feloldhatatlan ellentétek vannak, például Izrael Istene és a Korán istene között. Van vita a zsidóság és a kereszténység istenfelfogása között is, ám az iszlámmal nem vita, hanem ellentét és ellenségesség volt.
Mindig így érveltem, és nem azért, mert gyűlölöm Soros Györgyöt vagy Orbán Viktorhoz szeretnék csatlakozni, nekem ez belső meggyőződésem, ez az álláspontom. Nyilván nem Soros találta ki a nyitott társadalom eszméjét, ez több száz éves gondolat a szellemtörténetben. Eredetileg szekuláris, messianisztikus mozgalomként indult, melynek célja a világbéke és az igazságosság létrehozása volt. E gondolat alapja, hogy az etnikai, vallási különállások, vetekedések háborút gerjesztenek, ezért fel kell ezeket számolni. Ezt támogatja sok pénzzel Soros úr. Ám téved, mert ez nem megoldás az emberiség számára. Azt sajnálom, hogy – tekés hasonlattal – bábura megy a harc, mert nem ellene, hanem a világértelmezése ellen kellene harcolni. Én az arcát biztosan nem tettem volna ki sehova, nem tennék úgy, mintha Lucifer lenne, mert ízlésvilágomtól mindez távol áll.
Ha el is fogadjuk, amit mond a vallások közötti alapvető konfliktusról, akkor az adódik kérdésként: Soros Györgynek valójában van hatása arra, hogy a vallások keverednek-e?
Nyilatkozatai arra utalnak, hogy szerinte ez támogatandó, amivel én messzemenően nem értek egyet, de munkásságát nem nevezem Soros-tervnek. Egy politikai kampány miatt lett ő a neve ennek a vitának.
Beszéljünk akkor az értékekről. Egy idézet az Új Exodusnak adott interjújából: “Valami új formálódik, amiről az a meggyőződésem, hogy minden szempontból rosszabb lesz a történelemben eddig ismert nyugati kultúránál, civilizációnál. (…) A nyugati társadalmakban a világon található összes sötét és destruktív erő koncentrálódása zajlik.” Azért számunkra egyelőre sötétebbnek tűnik a nácizmus, mint amit ma a nyugati kultúrában látunk.
Bibliát ismerő ember vagyok, régóta ismerem a próféciákat. Dániel próféta könyvének kilencedik fejezetéből kiolvasható, eljön az idő, amikor az armageddonba, az utolsó világháborúba taszítják az emberiséget, ez nyilván atomháború lesz. Szeretném hinni, hogy nem Európa lesz, amelyik elköveti ezt, de sajnos nem tudok másra gondolni mindabból, amit 1976 óta a Bibliából kiolvastam, és nem tudok másra jutni azoknak a beszélgetéseknek az alapján, amelyeket olyanokkal folytattam, akik nálam is sokkal jobban ismerik a Bibliát.
Ám amíg nem bizonyosodik be, hogy tévedtem, addig fenntartom állításomat, amely szerint Nyugat-Európában megvannak a feltételei annak, hogy újabb totalitarizmusok jöjjenek létre.
Ezek a totalitarizmusok a liberalizmus felől közelítenek?
Azt nem hiszem, hogy a liberalizmusból közvetlenül származik majd totalitarizmus. De úgy gondolom, a liberalizmus a nyugati országokon és kultúrájukon olyan réseket nyit, amelyeken át az önvédelem hiányában a világ legsötétebb erői érkezhetnek meg.
Azaz a liberális demokráciákat nyitottságuk védtelenné teszi azokkal az erőkkel szemben, amelyekből kinőnek a sötét rendszerek?
Az ultraliberalizmus hangvétele pedig gyakran már most a kommunista, bolsevik diktatúra idejére jellemző intoleranciát idézi.
Ennél árnyaltabb értékeléseket is ismerünk.
Keresztény vagyok, aki radikálisan értelmezi a bibliai parancsolatokat.
Azt már előre megfejtjük, hogy a Ne ölj!-ből azonnal levezeti az abortusz liberalizációját mint ellentétet, de hogyan szándékoztak bevezetni Obamáék a Ne lopj! ellentétét?
A történelem tanulsága szerint az állam az indokolatlanul magas adókkal lopja meg polgárait. Végigmehetünk az összes parancsolaton, minden klasszikus emberi jogot le lehet ezekből vezetni. Ez is mutatja, hogy őseink tettek le annyit az asztalra, hozzájárultak annyival kultúránk fejlődéséhez, hogy a keresztény istenkép érdemes a pozitív diszkriminációra azokkal a vallásokkal szemben, amelyek a nemzetek létrejöttében, fennmaradásában nem játszottak szerepet, vagy olyan társadalmakat hoztak létre, amelyekben nem is létezik az emberi jogok vagy a szabadság fogalma. Ebben is vitám van a liberalizmussal, amely az egyenlőséget propagálja kereszténység, iszlám vagy éppen buddhizmus között.
A Hit Gyülekezete a választások előtt ad ki útmutatást híveinek?
Igen.
Konkrét párt támogatására buzdít majd?
Nem. Ezt a kilencvenes években megtettük az SZDSZ-szel, azóta nem. Pál apostol alapelve az, Jézus Krisztus evangéliumához illően vegyünk részt a közéletben. Nálunk ez a szavazást jelenti. Ezzel kapcsolatban pedig spirituális, bibliai, pragmatikus szempontokat figyelembe véve értékrendet állítunk az emberek elé, ez alapján eldöntik majd, kire szavaznak. Igyekszünk biblikus irányba befolyásolni őket úgy, hogy tiszteletben tartjuk a hívők szabad akaratát és választáshoz való jogát.
(Megjegyzés: Pető Péter az ATV több műsorának rendszeres vendége.)
