Balog Zoltán: Megszűntek a problémák a köznevelésben

Vége van az átmenet nehézségeinek, megszűntek a működési problémák, bejáratott rendszerben folyik a tanítás, a köznevelés átalakításával jelentős terhet vettek le az önkormányzatok válláról,

erről beszélt Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak ünnepélyes átadásakor. Balog szerint az oktatás színvonala is javult, ugyanis a PIRLS-felmérés szerint a magyar gyerekek szövegértése a 13. legjobb volt, ezzel az utóbbi 15 év legjobb eredményét érték el.

Hangsúlyozta: a gyerek után a tanár a legfontosabb köznevelési szereplő, a tanár az, akin “majdnem minden múlik”, és nemzetstratégiai fontosságú, ami az osztálytermekben történik, ezen múlik, milyen lesz a jövő. Egyre jobb tanárokra van szükség, akik képesek új tudásterületeket, kompetenciákat, készségeket elsajátítani a 21. században a sikeres oktatáshoz. Hozzátette: a jó tanár ugyanakkor odafigyel tanítványaira, és fel tudja kelteni a diákok tudásvágyát, így tudják őket motiválni, inspirálni.

A miniszter felidézte: az ösztöndíjat azzal a céllal indították el, hogy a tanárnak készülő dákok nyugodtan készülhessenek erre a hivatásra. 2017 novemberében 1481 hallgató rendelkezett Klebelsberg-ösztöndíjjal, most további 651 hallgató szerezte meg arra a jogot, vagyis összesen 2132-en kapnak ilyen ösztöndíjat. Közülük 1920-an osztatlan tanárképzésben tanulnak, 212-en pedig gyógypedagógus alapképzésben vesznek részt. A miniszter első alkalommal köszönthette az ösztöndíjasok között a gyógypedagógusnak készülőket, azt mondta, az ő munkájuk egyre fontosabb és hiány van ilyen szakemberből, ezért döntöttek úgy, hogy ettől az évtől ők is pályázhatnak az ösztöndíjra.

A magyar diákok minden eddiginél jobb eredménye nem pont az, aminek látszik

Lehet annak örülni, hogy egy felmérésen jól teljesítettek a magyar iskolások, de a helyzet közel sem olyan rózsás, mint amilyennek elsőre tűnik.

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programban való részvétel feltétele a jó tanulmányi eredmény, valamint a hallgatóknak vállalniuk kell, hogy a diploma megszerzése után legalább annyi időt töltenek a pályán, amíg igénybe veszik az ösztöndíjat. A sikeres pályázók félévente 125 ezer és 375 ezer forint közötti összeget nyerhetnek el. A program a 2013/2014-es tanév óta érhető el.

Balog azt is megjegyezte, hogy 2010-hez képest idén 572 milliárd forinttal több jut az oktatásra, és ez az összeg tavalyihoz képest is 130 milliárd forintos pluszt jelent az oktatás fejlesztésére, és a teljes oktatási rendszerre fordított összeg eléri a 2000 milliárd forintot. Indulni fog egy százmilliárdos iskolafejlesztési program, amelyhez hasonló nem volt az elmúlt 30 évben.

Azt elismerte, hogy vannak olyan szakterületek és térségek, ahol szükség lenne több tanárra, és jelezte, azon dolgoznak, hogy a leghátrányosabb helyzetű területeket is elérje a minőségi oktatás. Kitért a pedagógusoknak az elmúlt években juttatott béremelésre is, mint mondta, ez legalább 50 százalékot jelent, olyan stabilitást, amelyre lehet építeni a továbbiakban, hogy a tanároknak csak a tanításra kelljen koncentrálniuk.

Az oklevelek átadását követően Palkovics László oktatásért felelős államtitkár arról beszélt: önismeret, bátorság, hit, kreativitás és fejlődés szükséges a sikerhez, de a tanári pálya választásához ennél több kell. Pedagógusnak lenni nemcsak annyit jelent, hogy az utunkat megtaláltuk és azt kitartóan, elhivatottan járjuk, hanem azt is, hogy képesek vagyunk a saját útjuk megtalálására felkészíteni diákjainkat, hallgatóinkat. Palkovics elmondta: a tanári lét felelősség és lehetőség is egyben, és a tanároknak meg kell mutatniuk, hogy a tanulás nem korlátokat, hanem magát a szabadságot jelenti, és hogy gondolkodni jó. Szeretné, ha az ösztöndíjasok azt éreznék, egy innovatív, megbecsült hivatás művelői, amely teret ad a kreativitásnak és a tudás kibontakoztatásának.

(MTI)

Kiemelt kép MTI/Mohai Balázs