Ki látott már olyat, hogy egy parlamentbe készülő párt a választások előtt néhány hónappal, újsághirdetésben keressen országgyűlési képviselőjelölteket? A Dolgozók Magyarországi Pártja (DMP) most ezzel próbálkozik.
A DMP-vel kapcsolatban két dolgot fontos tisztázni. Először is azt, hogy semmi köze Rákosi MDP-jéhez, másodszor pedig azt, hogy azzal a Dolgozók Magyarországi Pártjával sem azonos, amelyik 2011-ben szűnt meg. Ez a Dolgozók Magyarországi Pártja teljesen friss, alig három hete alapította tizenkét társával dr. Rigó István, a Kazincbarcika melletti Nagybarcán. Azért, mert szerintük a szegénység túl nagy, a fejlődés viszont túl lassú Magyarországon, a nagypolitika meg csak a széthúzásról szól.
A pártelnök, bár végzettségét tekintve jogász, soha sem használta a diplomáját. Miután kitanulta a lakatos és a hegesztő szakmát, Nyugat-Európában dolgozott, majd 2002-ben kamionozni kezdett, és mellesleg beiratkozott a miskolci jogi karra is. A fülkében tanult éjjelente, meg akkor, amikor rakodásra, ügyintézésre várt. Mindezt 2013 tavaszán a Szabad Földnek mesélte el. Cikk jelent meg a fuvarozó jogászról, aki akkori párjával, és közös macskájukkal, a saját kamionjával járja Európa útjait. Ma már másként él, bár még mindig vállalkozó, és a fő szakterülete a fuvarozás maradt, némi mezőgazdasággal kiegészítve. És megint csak, mintegy mellesleg, politizálni kezdett.
– Az önös érdekek és a pártok széthúzása félreviszik az országot. Nem olyan irányba haladunk, ahol azt mondhatná az ember, hogy boldogan lehet élni. Kicsit fel kellene gyorsítani a fejlődést és nekünk vannak jó ötleteink – mondja Rigó.
Mondjon néhányat!
Ha nagyon le akarom szűkíteni, három mondatban is el tudom mondani, hogy mire van mindenkinek szüksége. Az első és legfontosabb, mint mindenütt a világon, az az egészség. A második az, hogy legyen miből megélni, vagyis legyenek jó fizetések, akik pedig már nem dolgoznak, azoknak legyenek jó nyugdíjak. De ne olyanok, amiből csak éhen halni lehet, hanem olyanok, amiből ki lehet fizetni a rezsit, jut ételre, és minden másra, amire esetleg szükség lehet.
Úgy gondolom, hogy ez csak akarat kérdése, csak nem akarják azok, akik kormányon vannak. De az MSZP programjában is az van, hogy adjunk ötvenezer nyugdíjat, meg százezer minimálbért. Nem is tudom, hogy az mire elég. Én utánanéztem, hogy mennyi nyugdíjat fizet ki a kormány összesen, szerintem abból jutna több is, mint ötvenezer. Mi a duplájára gondolunk, abból talán már nem csak éhen halni lehet.
Gondolják, hogy tényleg minden csak a kormány akaratán múlik?
Azt mondják, hogy dübörög a gazdaság, akkor vagy az akaraton múlik, vagy valaki hazudik. Nem kellene például a 3500 milliárd forintos keretből luxusnyugdíjakat osztogatni.
Miért keresik hirdetésben a jelölteket?
Engem már nyolc – tíz éve foglalkoztat a pártalapítás gondolata, de csak most jutott el a folyamat a megvalósításig. Ha már így alakult, próbáltuk a leggyorsabbnak, legkézenfekvőbbnek tűnő megoldást választani, ezért adtuk fel a hirdetéseket.
Milyen embereket keresnek?
Ha megnézzük, hogy a többi pártnak milyen képviselői vannak, meg lehet állapítani, hogy nagyrészük főiskolát, egyetemet végzett, szociológusok, vagy politológusok. Nem lenne hátrány, ha a mi jelöltjeinknek is lenne felsőfokú végzettségük, de úgy gondolom, hogy ennyi idő alatt már nem fogunk találni százhat diplomást. Úgyhogy a lényeg, hogy legyenek becsületesek, lelkesek, és akarják a változást.
Sokan jelentkeznek?
Egyelőre nem vagyok elégedett. Egy hete adtuk fel a hirdetést az újságokban. Az volt a koncepció, hogy mindenütt az év utolsó számában jelenjen meg, ilyenkor jobban forgatják az emberek a hirdetési újságokat. Én személy szerint, ezeket rögtön a kukába dobom a postaládából. Gondolom mások is, a lapok fele biztos a szemétben köt ki, de ilyenkor talán többen átlapozzák őket, kikerülnek az asztalokra, az emberek vendégségbe járnak egymáshoz, így hátha többen elolvassák.
Eddig nem csörgött túl gyakran a telefonom, de vannak még olyan körzetek, ahol meg sem jelent a hirdetés. El kell mondanom, hogy voltak olyan körzetek is, ahonnan azt a visszajelzést kaptuk, hogy nem jelentetik, mert az ottani lapok Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak.
Szó szerint ezt mondták önöknek?
Nem nekünk, hanem a kazincbarcikai hirdetésszervezőnek. Náluk adtuk a fel összes hirdetést, őket hívták fel Székesfehérvárról, hogy az ottani, a szombathelyi, és még, azt hiszem, a dombóvári lapok már Mészáros érdekeltségi körébe tartoznak, és ezekben felsőbb utasításra nem jelenhet meg a hirdetés. Furcsának tűnt, de sajnos ez van. Feladtuk máshol.
Mit gondol, meddig fognak eljutni a választásokig hátralévő néhány hónapban?
Hát, ha nagyon negatívan gondolkodom, akkor azt mondom, semeddig, de én pozitívan szoktam gondolkodni. Már annak sem örülnék, ha csak huszonhét jelölt jönne össze, hogy pártlistát tudjunk állítani, bízom benne, hogy meglesz a százhat ember.
Mit mond, ha valaki azzal vádolja meg önöket, hogy az DMP kamupárt, amelyik csak az állami pénzekre utazik?
Azt, hogy ha tényleg tudunk pártlistát állítani, minél több jelölttel, akkor az összes támogatást a kampányra fogjuk fordítani. Az a koncepciónk, hogy mind a nyolcmillió szavazót az urnákhoz akarjuk csábítani, szeretnénk mindenkihez szólni. Meg szeretnénk értetni az emberekkel, hogy ezzel a két x-szel az ember könnyebben tud boldogulni, mint azzal az öttel, amivel lottózna. Ha elég sokan fejeznék ki, hogy változást akarnak, akkor mindenkinek sokat javulhatna az élete.
Én dolgoztam Hollandiában és Németországban, bejártam Európát, és láttam, hogy mennyivel jobban élnek ott az emberek. Látom azt is, hogy a magyar emberek is dolgoznak annyit és úgy, mint a nyugatiak, mégis sokkal kevesebbet keresnek. Ez a felső vezetés hibája, nem a dolgozóké. Pedig megérdemelné a magyar ember is, mert okosak vagyunk, ügyesek, de mindig van valami, ami nem jó, és csak kínlódunk.
