Mostantól kezdve negyedévente bemutatjuk a magyar lakosság hogylétét, gazdasági közérzetét. Kérdéseink a háztartások anyagi helyzetének, az ország gazdaságának aktuális állapotára és a jövőbeli tervekre, várakozásokra vonatkoznak. A válaszok alapján kiszámítjuk a Hogylét-mutatót, amely egy 0 és 100 fokú skálán jeleníti meg a magyar társadalom gazdasági közérzetét. Eredményeinket összevetjük a Szonda Ipsos tíz évvel ezelőtti kutatásával, amely akkor a Figyelő hetilap számára készült. A friss felmérés – a Ténygyár és a ZRI Závecz Research közös kutatása – 1000 fős mintán készült, telefonos adatfelvételi módszerrel, 2017. december elején.
A pénzügyi, gazdasági helyzetértékelések és a politikai klíma mindig szorosan összekapcsolódik. Magyarországon jelenleg a kormánypárt fölényesen vezeti a pártok rangsorát, nagy esélye van arra, hogy megnyerje a 2018-as választást.
Ennek egyik fontos látlelete, hogy 31 százalékuknak nincsenek megélhetési gondjai, – elmondásuk szerint – ha akarnak, megtakarítani is tudnak. A többség, a lakosság 57 százaléka úgy jellemezte anyagi helyzetét, hogy szűkösen, de megélnek jövedelmükből. 9 százaléknál a befolyó jövedelmek nem fedezik a kiadásokat, a megélhetési költségeket: 5 százalék emiatt korábbi megtakarításait éli fel, 4 százalék pedig már külső segítségre szorul. Tíz évvel ezelőtt rosszabb anyagi helyzetről számolt be a magyar lakosság, akkor csupán 14 százalék mondta magát gondtalannak, s a mostaninál többen, 68 százaléknyian éltek szűkösen.
2007-ben nagymérvű pesszimizmus jellemezte a magyar családokat, most többségük optimistán tekint a közeli jövőbe.
A lakosság egynegyede nem számít változásra e téren. Tíz évvel ezelőtt a többségnek, 55 százaléknak negatív várakozásai voltak.
Viszonylag sokan, 27 százaléknyian tervezik, hogy a következő hat hónap során nagyobb értékű fogyasztási cikket vásárolnak. Egy évtizeddel ezelőtt sokkal visszafogottabbak voltak a magyarok, mindössze 7 százalék számolt be ilyen jellegű tervekről.
Az ország gazdasági helyzete megosztja a közvéleményt. Az emberek egyik fele inkább kedvezően, másik fele kedvezőtlenül minősíti a makrogazdasági állapotokat. A lakosság 14 százaléka dinamikus fejlődést érzékel, további 34 százalék összességében rendben lévőnek minősíti a gazdasági helyzetet, még akkor is, ha lehetőségei alatt teljesít. Egyharmadnyian kisebb válságot tapasztalnak, de nem tartják súlyosnak a helyzetet, 14 százalék viszont úgy látja, hogy az ország gazdasága komoly válságban van. 2007-ben ennél sokkal sötétebb képet festettek a magyar választópolgárok: a válaszadók közel fele, 47 százaléka komoly gazdasági válságról, 37 százalék kisebb válságról számolt be a tíz évvel korábbi kutatás során. Akkor dinamikusan fejlődőnek csak százból egy magyar látta a gazdaságot, míg egytizedük úgy vélte, bár az összességében egészséges, de lehetőségei alatt teljesít.
Ahogy a saját életükkel kapcsolatban, az ország gazdasági helyzetéről is pozitív várakozásokat fogalmazott meg az emberek többsége. Ebben az esetben is 57 százalék gondolja azt, hogy a következő egy év során javul az ország gazdasági helyzete. Feleakkora mértékben, 24 százaléknyian várják azt, hogy a közeljövőben lejtmenetbe kerül a gazdaság. Tíz éve a mostaninál sokkal pesszimistább várakozásai voltak a magyar társadalomnak: csupán 13 százalék számított kedvező változásokra, a többség, 56 százalék negatív fejleményeket várt.
A magyar lakosság gazdasági közérzete a közepesnél valamivel jobb. Az életkor emelkedésével valamelyest csökken, az iskolázottság növekedésével emelkedik a Hogylét-index. A mutató értékét a társadalmi státusznál erőteljesebben befolyásolja a politikai hovatartozás.
Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Balázs Attila
