Belföld választás 2018
Budapest, 2014. szeptember 29.
Magyar György ügyvéd, független főpolgármester-jelölt sajtótájékoztatón beszél Budapesten 2014. szeptember 29-én. A tájékoztatón Falus Ferenc, az MSZP, a DK és az Együtt-PM közös főpolgármester-jelöltje bejelentette visszalépését, valamint Magyar György bejelentette, hogy visszalép Bokros Lajosnak, a Modern Magyarország Mozgalom főpolgármester-jelöltjének javára.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Magyar György: A saját módszerével kell legyőzni a Fideszt

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2017. 12. 04. 19:28

Az ügyvéd számára lelkiismereti kérdés a közéleti szerepvállalás, de csak akkor vállal jelöltséget, ha minden választókörzetben egyetlen jelölt áll a Fidesszel szemben.

Az elmúlt napok hírei szerint több ellenzéki párt is megkörnyékezte Magyar Györgyöt, hogy induljon a színeiben a választáson. Az ügyvéd nyilatkozataiból úgy tűnik, hajlik erre, de feltételei vannak. Úgy véli, a Fideszt csak „a saját igazságtalan választójogi törvénye alapján lehet legyőzni”, ehhez pedig arra kell törekedni, hogy minden választási körzetben egy kihívója legyen a jelenlegi hatalom jelöltjének, és minden ellenzéki párt csak őt támogathatja.

Ha ezek a közös jelöltek áprilisban megfelelő többséget szereznek az Országgyűlésben, néhány hét alatt „a négy legfontosabb jogszabályt” kell megváltoztatniuk, majd ezt követően az Országgyűlés feloszlatja magát, és mielőbb új választást ír ki az újonnan elfogadott választási törvény alapján – vázolta a tervet Magyar György.

A négy legfontosabb jogszabályként „az Alaptörvény vadhajtásainak lenyesegetését”, „a független intézmények függetlenségének visszaadását”, „a pártok és társadalmi szervezetek támogatását, finanszírozását”, illetve „új kétfordulós, tisztességes választójogi törvény elfogadását” jelölte meg.

Magyar Györggyel beszélgettünk közéleti szerepvállalásának feltételeiről és körülményeiről.

*

Teljesen új jogszabályokat kell hozni, vagy vissza kell térni a 2010 előtti állapotokhoz?

A fő irány a demokrácia és a jogállam helyreállítása, erre vonatkozik az az általános mondat, hogy „a független intézmények függetlenségének visszaadása”. Ez magába foglal a Magyar Nemzeti Banktól kezdve az Alkotmánybíróságon és az Állami Számvevőszéken át a Médiatanácsig minden intézményt. Ezeket azért nevezzük független intézményeknek, mert a demokrácia alapvetése, hogy itt közös döntések szülessenek, ne pedig egyirányúak, ne a hatalmi szempontok domináljanak.

Tehát ez az a munka, amiben úgy látja, hogy szükség van önre vagy a Pécsen induló Mellár Tamásra, és utána a kormányzás feladatát vissza lehetne adni az újabb választást megnyerő pártpolitikusok kezébe?

Nem úgy gondolom, hogy rám van szükség. Arról van szó, hogy azt mondták nekem: most már eleget beszéltem, inkább mutassam meg, miről van szó. Nem én keresem a lehetőséget, helyi és központi szervezetek is megkerestek, amire azt mondtam, hogy csak abban az esetben vállalom, ha meg tudnak állapodni közös jelöltben, akinek valóban az lenne a dolga, hogy jogszakmai alapon segítsen megszüntetni az anomáliákat. Nem az a fontos, hogy kormányozzanak, nem az, hogy erőt mutassanak, hanem az, hogy újra lehessen politizálni egyenlő feltételekkel. Mi úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi jogalkotás teljeskörűen megbolondult, percenként jönnek a rendelkezések az adott pillanatnyi érdeknek megfelelően. Ez nem működik. Nincs egyeztetés, nincs kultúrája a politikának. Ezt kell visszahoznunk, utána kiírni egy újabb választást, aminek nyomán ideológiai alapon győzhet a legjobb, és olyan szakértőkkel kormányozhatnak, akikkel csak akarnak. Ebbe is bevonhatnak külsősöket, volt már erre példa, nem kell feltétlenül pártpolitikusoknak lenniük.

Akár ön is részt venne ebben, ha érkezne felkérés?

Nincs ez napirenden, bár beszélgetés szintjén már több helyen is felmerült az árnyékkormány, szakértői kormány. Én ott tartok, hogy segíteni akarok, ez nálam most már lelkiismereti kérdés. Annyit beszéltem ilyesmiről, hogy ha azt mondják, csinálni kell, azt mondom, hogy csinálom – bár van hivatásom, jól elvagyok a szakmámban, működő irodát vezetek. Nálam ez nem egzisztenciális, de ha akarok tenni a közért, a társadalomért, akkor ebben a korban már megtehetem ezt is, ha van rá igény. Semmiképpen nem akarok előretolakodni – meglátják a pártok és az érdekeltek is, hogy milyen típusú emberekre van szükség akár ehhez az „átalakítási akcióhoz”, akár egy későbbi szerepvállalásra.

Budapest, 2014. október 29.
Az internetadó elleni október 26-ai tüntetésen őrizetbe vett Sz. I. Ábel és Z. András védője, Magyar György nyilatkozik a sajtónak a Pesti Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2014. október 29-én. A bíróság úgy döntött, hogy rendes eljárásban tárgyalja az internetadó elleni első tüntetésen garázdaság bűntette miatt őrizetbe vett hat ember ügyét, mivel a gyorsított eljáráshoz nem állt rendelkezésre minden bizonyíték. A gyanúsítottakat a Fidesz Lendvay utcai székházának megrongálásával vádolják.
MTI Fotó: Marjai János
Fotó: MTI/Marjai János

A képviselő-jelöltséggel kapcsolatban az volt a mondása, hogy akkor kell a hídon átmenni, ha a folyóhoz értünk. Négy hónap van a választásig, nem kellene már lassan odaérni?

Én ott állok a parton, nem velem van a probléma, hanem a vajúdó hegyekkel. Nem találták még meg a jó megoldást, egymás bajszát húzogatják. Ez az egyik probléma, hogy nem összehangoltan működnek, hanem mindenki pozicionálja magát. Ezért mondtam, ha végre eljutunk odáig, hogy a pozícióharcokon felül tudnak emelkedni és mind a 106 körzetben megtalálják azokat az embereket, akikkel együtt lehet működni, akkor készen állok én is egy ilyen feladat végrehajtására. De miután nem itt tartunk, ezért nem rajtam múlik, hogy megmondjam, mikor mit szeretnék.

Azt olvastuk, több ellenzéki párt is megkereste: a Jobbik is?

Ez külön történet. Meg kell tudni egyezni, állapodni a Jobbikkal is, hogy ő se indítson egyéni jelölteket a többi ellenzéki párttal szemben, hogy csak egy maradhasson. De listán induljon el, és ideológiai alapon szerezze meg azokat a szavazatokat, amire szükség van. A Fidesz is fog indítani saját listát, hadd indítson. De harmadikként már csak egy listára van szükség, nem tizenötre, nem kellene, hogy az LMP, az Együtt, a Momentum, a szocik és a DK is külön induljon, ez felesleges. Három listára van szükség, egy Jobbikra, egy Fidesz-KDNP-re és egy ilyen „ligaválogatottra”. A legfontosabb a 106 egyéni körzet többségének megszerzése. De a Jobbikra szükség van, szükséges rossz. Nézzen bele, hogyan működik a parlament – ha születik a „törvénygyárban” egy olyan rendelkezés, ami sérti az állampolgárok jelentős részének érdekeit, ötven képviselő aláírására van szükség, hogy az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Ez a Jobbik nélkül nem jön össze. Nem kell egymásba szeretni, nem kell az ideológiáját átvenni, nem ez a lényeg. Technikai együttműködés minden esetben szükséges, ha az ellenzék fel akar lépni. Nem kell ország-világ színe előtt paktumokat kötni, hallgatólagosan is meg lehet állapodni, láttunk erre már példát Tapolcán, Veszprémben, Újpesten és Salgótarjánban is.

Másfelől Szegeden 2010-ben úgy tudott a Fidesz felülkerekedni Botkán, hogy a képviselő-testület egy szem jobbikos képviselője fontos városi céges pozíciókért cserébe velük együtt szavazott. Nincs olyan veszély, hogy a Jobbik ugyanígy országosan is cserben hagyhatja a Fidesszel szembeni ellenzéket?

Ez mindig helyben dől el, ott van Tétényi Éva példája is: micsoda felháborodás lett abból, hogy elfogadta polgármesterként a Jobbik támogatását is? Ez egészen másról szól. Helyben a politika más, mint országosan, ezért mondtam, hogy a Parlamentben és a közgyűlésekben is a Jobbik nélkül nem lehet működni. Létezik a Jobbik, együtt kell vele élni – ez nem azt jelenti, hogy átvesszük a gondolatait. A 2018-as választáson az ideológiai harcokat félre kell tenni, azt szoktam mondani: mindenki vegye le a pártsapkáját, csináljuk meg, amit meg kell csinálni a demokrácia érdekében, utána vegyék vissza a pártsapkájukat, és alakítson kormányt, aki erre képes a választók bizalmából. Ez a lényeg, nem az a fontos, hogy a Jobbik ideológiája azonosuljon az MSZP ideológiájával.

Hasonló küzdelmet folytat a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom is, igazságos választási rendszert szorgalmaztak, most pedig felmérik, hogy milyen egyéni jelöltek mögé tudnak beállni a választók. Velük keresi az együttműködést?

Nem azt mondom, hogy ez rossz, bár kicsit szakmaiatlan a fellépésük, de helyénvaló, mert legalább mozgatja a társadalmat. Én is alapítottam egy egyesületet, az a neve, hogy KARD, azaz Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért, azért, hogy a polgárok állampolgárok legyenek, álljanak fel a fotelből, működjenek együtt, gondoskodjanak a saját életükről, jogaik legyenek és kötelességeik. Ebben egyetértek az utcai mozgalmárokkal, abban viszont egyáltalán nem, amikor az utcasarkon kiabálják, hogy meg kell változtatni a választójogi törvényt. Így nem lehet, és úgy sem, hogy beadják a petíciókat az ellenzéki pártok. A Fideszt csak a saját módszerével lehet legyőzni. 43 százalékkal lehet szerezni 67-et a Parlamentben – erre kell törekedni, ez a megoldása az ügynek.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Gyula, 2012. január 19.
A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház egyik munkatársa egy beteg sugárkezelését készíti elő az onkológiai osztályon. A kórház - holtversenyben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Idegsebészeti Klinikájával - második helyen végzett a HáziPatika.com által meghirdetett Az év kórháza szavazáson.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.