Kína nálunk is befolyást vásárol befektetésekkel

A Süddeutsche Zeitung Kína maga alá rendeli Kelet-Európát címmel közölte az online kiadásában Daniel Brössler kommentárját, amely szerint Peking kihasználja az EU belső gyengeségét, hogy Európa keleti részén kiépítse hatalmát, és erre főleg a zárt társadalmak képviselői fogékonyak, mint Orbán Viktor magyar kormányfő.

Kifejtette, hogy Peking Európa keleti részén is úgy jár el, mint Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában, vagyis „befolyást vásárol befektetésekkel”. Partnereit kényelmes finanszírozású projektekkel csábítja, mint például a Belgrád-Budapest vasútvonal modernizációja, és ezzel nemcsak a hazai ipar felesleges kapacitásait csökkenti, hanem új függőségeket teremt.

Hozzátette:

feltűnő, hogy mennyire fogékonyak a távol-keleti csábító szavakra a zárt társadalmak képviselői, akik azt gondolják, hogy nemcsak befektetőre találnak, hanem szövetségesekre a liberális demokrácia elleni harcban.Mindez „inkább Brüsszel problémája, mintsem Pekingé”, hiszen Kína csupán kihasználja a lehetőségeket befolyásának növelésére, az EU-nak pedig fel kell ismernie, hogy mily nagy mértékben gyengítik kifelé a belső törései és ellentmondásai – írta a Süddeutsche Zeitung.

A Handelsblatt Kelet-Európa összebarátkozik Kínával címmel közölte szerdai számában Hans-Peter Siebenhaar írását, amely szerint Orbán Viktor számára a szoros partneri kapcsolat Kínával nemcsak országa keleti irányú megnyitását jelenti, hanem egy eszközt, amellyel demonstrálni lehet a függetlenséget Brüsszeltől, ahol Orbán egyre inkább vitatott a jobboldali populista irányvonala miatt.

Az üzleti lap szerzője hozzátette, hogy Orbán eddig az EU-s pénzekre volt utalva, és attól tart, hogy antidemokratikus irányvonala miatt az EU megvonja a támogatásokat.

A Spiegel Online Kelet-Európa hódol Pekingnek – és milliárdokat remél címmel közölte Keno Verseck írását, aki kiemelte, hogy Magyarország a Kínát „leghevesebben körüludvarló kelet-európai országok közé tartozik”, és Orbán Viktor a keleti nyitás politikájával új pénzügyi forrásokat és piacokat akar megnyitni Oroszországban, Kínában és Közép-Ázsiában, hogy így ellensúlyozza az uniós támogatások 2020-tól várható csökkenését.

Az ország ezzel jelzi, hogy van élet az EU-n kívül, azonban Peking szerepvállalása a térségben nem annyira jelentős, mint amilyennek látszik, a hivatalos adatok szerint Kína 6-8 milliárd dollárt fektetett be a régióban, míg Németországban csak 2016-ban 12 milliárd eurót.

(MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Kovács Tamás)