Márpedig ez a felvételihez kötelezővé tett nyelvvizsga. A Civil Közoktatási Platform Balog Zoltán miniszternek is eljuttatta állásfoglalását, amely szerint változtatni kell a 2020-as felsőoktatási felvételi követelményein, mert kirekesztő lenne, ha három év múlva már nem lehetne felvenni a felsőoktatásba azt, akinek nincs középfokú (B2 szintű) komplex nyelvvizsgája.
A közoktatási rendszer jelenleg nem biztosítja a felsőoktatás általánosan érvényes bemeneti követelményeként elképzelt nyelvvizsgához szükséges idegennyelv-tudást a magyar diákoknak.
Korábban Székely László ombudsman is jelezte, hogy a diákok döntő többségének nem adatik meg, hogy egy nyelvet a közoktatás intézményi keretei között középfokon elsajátítsanak, és ezt az iskolák nem is kötelesek biztosítani a nem emelt szinten nyelvet tanulóknak.
Különösen hátrányos helyzetbe kerülnek a szakgimnáziumi tanulók, akiknek az iskola csak egyetlen – általában a szakirányú továbbtanuláshoz szükséges – tantárgyból biztosít emelt szintű felkészítést.
Az is feszültséget okozhat, hogy sokan tanulási nehézségük miatt nem képesek a komplex – írásbeli és szóbeli – nyelvvizsgára. Közülük eddig egyeseket felmentettek a nyelvi érettségi vagy annak egy része alól, de sokan ezt a felmentést az új szabályozás szerint már nem kaphatják meg.
Az eddigi tapasztalatokból is látható, hogy a kényszerítés önmagában nem vezet eredményre! Az oktatásirányítás és a kormány nem spórolhatja meg a szükségszerű fejlesztésbe invesztálandó forrásokat, az elvárt teljesítményhez szükséges feltételek és körülmények megteremtését!
A Civil Közoktatási Platform indokoltnak tartja, hogy az oktatási kormányzat átfogó, átgondolt, széleskörű társadalmi, szakmai legitimációval rendelkező, hosszú távú reformkoncepciót dolgozzon ki az idegen nyelvek oktatására, az általános, a középiskolai és a felsőoktatási nyelvtanítás megújítására.
Javaslataik:
- Haladéktalanul módosítsák a felsőoktatási felvételi eljárásra vonatkozó kormányrendeletet úgy, hogy a középfokú nyelvvizsga ne legyen feltétele a továbbtanulásnak, amíg ennek megszerzésére a közoktatás nem teszi képessé a tanulókat. A felsőoktatási intézmények saját hatáskörükben kérhessék egy-egy szakon az általuk meghatározott szintű nyelvvizsgát.
- Haladéktalanul kezdjék meg az 1360/2017. (VI. 12.) Korm. határozat megvalósítását, szakmai szervezetek, szakértők bevonásával mérjék fel a köznevelésben az idegennyelv-oktatásra vonatkozó feltételeket, amelyek alapján készüljön nyelvoktatási stratégia.
- A felsőoktatási intézményekben legyen megfelelő minőségű, kötelező nyelvoktatás, hogy a diákok a korábban megszerzett tudást fejleszthessék és újabb nyelvet is elsajátíthassanak, meg tudják szerezni a diplomához előírt nyelvtudást, nyelvvizsga-bizonyítványt.
- A bármikor bevezetésre kerülő kötelező nyelvvizsga, illetve vizsgarészek alóli felmentésre vonatkozó szabályokat, valamint a nyelvvizsgával szerezhető többletpontok változását haladéktalanul hozzák nyilvánosságra.
A Civil Közoktatási Platform szerint ezzel elő lehetne készíteni egy későbbi, átfogó idegennyelv-oktatási reformot. A belépés szigorú korlátozása helyett nyitva maradnak a tanulási útvonalak, így a rendelet megfelelhet a méltányosság és igazságosság, illetve a hatékonyság és eredményesség alapvető társadalmi követelményének is.
Kiemelt fotó: MTI/Balázs Attila
