A Magyar Időknek azt mondja, tudja, hogy megszólalása a munkája végét jelentheti a fővárosi önkormányzatnál, mert múlt héten írásban is megkapta, hogy nem nyilatkozhat migrációról. Az interjút Tarlós István tekintheti felmondólevélnek is, hiszen munkaköre egy része a migrációval volt kapcsolatos. Földi László – a főpolgármester nyilatkozataival ellentétben – személyesen nem beszélt Tarlóssal, azt is csak az újságokból tudta meg, hogy nem nyilatkozhat migrációs kérdésekről.
Földi már múltidőben beszél arról, többek között egy koncepció kidolgozása volt a feladata
annak elkerülésére, hogy no-go zónák alakuljanak ki Budapesten, ha bármilyen uniós kényszer miatt tömegek érkeznének a fővárosba. Hogy érthetőbb legyek: nem ismétlődhet meg még egyszer a 2015-ben a Keleti pályaudvarnál kialakult szituáció.
Az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója elismeri, az Echo TV-ben megjelent, a botrányt kirobbantó, interjúrészlet félreérthető lehetett, de az egy húszperces beszélgetés kiragadott gondolata volt, az eredeti interjúban azt mondta, amiről már két éve beszél.
Európa háborús helyzetben van, egyfelől mert háborút kezdeményezett, hiszen a NATO indított harci cselekményeket például Irakban, másfelől mert jól beazonosítható érdekszférák ütközőzónájaként egy negyedik generációs vagy hibrid hadviselés terepévé vált. Háborús helyzetben vannak olyan kategóriák – idetartoznak például a kémek, illetve a szabotőrök –, akik nem élveznek jogi védelmet, mert a hátországot támadják, és tevékenységükkel veszélyeztetik a civil lakosság biztonságát, hosszú távon magát a demokratikus működést.
Azok nemes célokkal takarják el valódi szándékaikat, gyakorlatilag fedett, titkosszolgálati jellegű tevékenységet folytatnak.
Soha nem mondtam olyat, hogy ezeket a megtévesztett, felhasznált civileket bármilyen módon el kellene ítélni, főleg nem mondtam azt, hogy az árokba kellene lőni őket – ahogy azt a média egy része belemagyarázta a nyilatkozatomba.
Ő is hibázott, rutinos nyilatkozóként a megvágott anyagot ellenőriznie kellett volna, de nagyobb bajnak tartja, hogy egy rendkívül súlyos problémát szubjektív üggyé degradálnak. Eddig a főváros tulajdonában lévő – főként közüzemi cégek – biztonsági kérdéseivel is foglalkozott. Egyeztetett a cégek külső, fizikai védelméről, versenypiaci helyzetéről és arról, számíthatnak-e politikai támadásra. (A metrófelújítás is adna neki munkát – A szerk.)
Bármilyen technikai probléma akad, vagy akár tudatos támadás ér egy intézményt, arra az ellenzéki politikusok és a média rögtön reagál, a főváros vezetését, valamint a kormányt azonnal minősítve. A lejárató akciók kezelésének ismerjük a technikáját, nem szabad pánikolni, higgadtan végiggondolva kell reagálni és cselekedni.
A legemlékezetesebb a BKK elleni hekkertámadás, ami iskolapéldája volt az általam is tanult és tökéletesen végrehajtott befolyásolási technikának. A megbízók azt mérték, hogy egy ilyen hangulatkeltő akció miként hat a regnáló kormány megítélésére a budapestiek részéről. A cél nyilvánvalóan az elégedetlenség szítása volt. Az ügyet sikerült kezelnünk, kommunikációs szempontból is, ezt igazolja a főpolgármester úr záró sajtótájékoztatója.
De ha már a feladataimat boncolgatjuk, akkor ide kell sorolni a fővárosi cégek pénzfelhasználási gyakorlatát, a lehetséges korrupciós cselekmények felfedését, illetve megelőzését is.
Visszatérve a migrációra azt mondja, hogy a világ gazdaságát egy szűk réteg irányítja.
Az a módszertan, azok az eszközök, amelyekkel az említett NGO-k hálózata ma működik, egyértelműen tiltottak, törvénytelenek. Ők ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint azok, akiket erre speciális jogszabályok felhatalmaznak, például a titkosszolgálatokat vagy egyes rendvédelmi szerveket.
(…) A fedett akciókon keresztül végrehajtott hálózatépítés, amikor nem tudja a bevont személy, hogy valójában milyen célokért dolgozik, azok az aktív intézkedések, amelyek után egyértelműen kimutathatók a politikai és gazdasági szándékok. Ilyen a humán erővel és a technikával történő beépülés is. Ezek mind titkosszolgálati eszközök és módszerek. A politikai befolyásolásra az egyik legszemléletesebb példa azok a kiszivárgott kapcsolati listák, amelyeken több mint kétszáz európai parlamenti képviselő, sajtómunkatárs és lobbista neve szerepel, akiket Soros György szervezetei gyakorlatilag megvásároltak.
Mára az NGO-k felépítettek egy rendkívül erős védelmi rendszert, jogászokból, politikai erőterekből, gazdasági tételekből, amely bármikor képes szembemenni egy ország törvényeivel.
Vagyis kiépítettek egy nagyon erős, önvédelemre képes és ezáltal támadásra alkalmas rendszert, amellyel szemben a legtöbb állam tehetetlen.
Földi szerint be kell épülni, visszafejteni a hálózatot, tönkretenni a pénzügyi csatornákat, majd leleplezni a tevékenységüket.
Földi úgy látja, Európában a törésvonal a multikulturális társadalmi modellt elfogadó, illetve a nemzetállami létet preferáló országok között van.
A migrációs válság következményei akár az EU szakadásához is vezethetnek, és létrejöhet egy újabb vasfüggöny, a V4-ek nyugati határai mentén, de az is lehet, hogy az osztrák–német vagy a bajor–német határvonalon.
Szerinte Soros Györgyöt sem emberbaráti szempontok vezérlik, ez üzlet, a migránsok tömegeinek betelepítése átmenetileg ugyanis élénkíti a fogyasztást.
Tehát egy buborékot fújnak, ami – hasonlóan a 2008-as pénzügyi válsághoz – egy idő után kipukkad, és jön az újabb összeomlás.
Soros György mindig is a shortolással növelte a vagyonát, Földi szerint azt is pontosan tudni fogja, mikor durran ki a migrációs buborék, és abból is hasznot húz majd.
