Fordulat a darabolós gyilkossággal vádolt darnózseli hentes ügyében

Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és és új eljárás lefolytatására, újabb határozathozatalra utasította a Győri Ítélőtábla kedden az elsőfokú bíróságot a darnózseli hentes ügyében, akit azzal vádolnak, hogy megölte feleségét, feldarabolta,  maradványait pedig részben elégette, majd szétszórta. A férfit a Tatabányai Törvényszék tavaly decemberben felmentette, mondván, nem sikerült bizonyítani a bűnösségét.

A táblabíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve indokolási kötelezettségét részben elmulasztotta. A megalapozatlansághoz pedig az vezetett, hogy a törvényszék bizonyítékértékelése hiányos volt, amely a tényállás részbeni felderítetlenségét okozta.

Pontosabban:

• A vádlott felesége eltűnése kapcsán tett meghallgatása, nyomozás alatti tanúvallomása, illetve gyanúsítotti vallomása között lényeges tények tekintetében ellentmondások vannak, melyeket az elsőfokú bíróság nem oldott fel.
• A távközlési szolgáltató a vádlott mobiltelefonjáról átadott cellainformációi alapján rendelkezésre álló adatokat nem értékelte kellőképpen a törvényszék, és nem állapította meg, hogy a nő eltűnésekor a vádlott pontosan hol tartózkodott.
• Nem egészítették ki a genetikai szakértői véleményt,  amit a megismételt eljárásban pótolni kell.
• Helye lett volna a nyomozási bíró megkeresésének a két vallomása kiegészítésére is,

különösen, hogy védett tanúk egyike látta: a férfi az asszony eltűnése után egy zsákból valamit kiszórt egy réten. Egy másik tanú pedig még aznap éjjel arra lett figyelmes, hogy a vádlott beindította a füstölőt a háza udvarán.

Az első fokon eljáró törvényszék a következőeket állapította meg még 2016 telén: a most 46 éves férfi házassága 2011-re megromlott, a férfi azt hitte, hogy felesége megcsalja, emiatt rendszeresen vitatkoztak. A nő válni akart, és a tájékoztatásból kiderül – bár részleteket nem írnak – , hogy ekkoriban eljárás is folyt a rendőrségen a „vádlottal szemben a felesége sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt”.

Az asszony 2012 júniusában elköltözött, lakást bérelt, azonban a gyerekek kérdésében, pontosabban, hogy kinél éljenek, nem tudtak megegyezni. Emiatt végül a nő úgy döntött, míg nem sikerül meghozniuk a végleges döntést, hazaköltözik.

2014. május 27-én reggel a gyógymasszőrként dolgozó nő munkába ment, utolsó páciensével nem sokkal este 8 óra előtt végzett. Ezután összekészülődött, hogy hazamenjen, de nem érkezett meg. Néhány perccel háromnegyed 10 előtt még elérhető volt, azután a telefonját kikapcsolták.

A vádiratban az áll, hogy a férfi autóval hajtott felesége munkahelyére, Mosonmagyaróvárra, ahol megölte a nőt. Holttestét a járműbe rakta és hazaszállította. Miután gyermeke elaludt, autóval a ház alatti garázshoz tolatott, majd az ott kialakított húsfeldolgozóban a holttestet feldarabolta, a maradványokat részben elégette, részben elrejtette, részben szétszórta. A húsfeldolgozó eszközöket pedig sósavval fertőtlenítette. Az ügyész szerint a férfi azért gyilkolta meg párját, mert nem akarta feleségét ismét a házukban látni.

A rendőrség  hosszas, kitartó kutatás után 2014. június 5-én emberi maradványokat talált a gázfogadó állomás közelében. A Tatabányai Törvényszék szerint azonban azonban az asszony ismeretlen helyen, ismeretlen időpontban, ismeretlen körülmények között, ismeretlen okból hunyt el.

Az első fokon eljáró bíró, Élő András az ítélethirdetéskor azt mondta, meg kellett vizsgálniuk, bizonyítható-e, hogy a férfi megtette a fent leírtakat.  A bíró ismertetése szerint a halál okát a szakértők nem tudták megjelölni, emiatt az emberölést nem lehetett megállapítani, így a bíróság a vádlottnál

sem a bűnösségre, sem a cselekvőségre nem tudott következtetéseket levonni.

Kifejtette: azt nagy valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy N-né K. Judit meghalt, ugyanis a darnózseli réten talált szív-,tüdő- és májdarabok feltehetőleg az ő maradványai. A DNS azonosítására szolgáló használati tárgyait a hatóság azonban a testvérétől szerezte be, a rokonok kizárására viszont más DNS-vizsgálatot nem végeztek. Az azonosság tehát nem bizonyítható kétséget kizáróan, és azt a vádlott terhére nem lehet figyelembe venni.

A bíró  beszélt, hogy a vád a férfi és a nő mobiltelefonjának közös cellainformációival támasztotta alá, hogy miután a nő mosonmagyaróvári munkahelyéről eltűnt, N. János vitte őt az autó csomagtartójában Darnózselire és az éjjeli órákban feldarabolta. Szakértők szerint azonban a hívásokat nem fogadó mobiltelefon a mozgás kimutatására nem alkalmas, ezért ez az állítás is csak feltételezésként kezelhető.

N. János minden lehetséges alkalommal tagadta, hogy ő a gyilkos, az utolsó szó jogán azt mondta: nem követett el bűncselekményt, 29 hónapja van előzetes letartóztatásban, a gyerekei és a családja végig mellette álltak. Egyúttal felmentését kérte.

A férfi előzetes letartóztatását akkor megszüntették, és a bíró úgy döntött, hogy a 13 millió forintos bűnügyi költség az államot terheli. Ezt az ítéletet söpörte most le a táblabíróság. A korábbi  ítélet ellen egyébként az ügyész fellebbezett, éppen ezt akarta elérni, hogy helyezzék hatályon kívül a törvényszék határozatát.

(Kiemelt kép: police.hu/illusztráció)