Orbán: Homo Brüsszelikuszt akartak csinálni belőlünk

Érdemes megjegyezni, hogy a miniszterelnök ma fehér nyakkendőben jelent meg a szokásos lila helyett.

Orbán szerint a saját szabadságunkat nekünk kell megvédeni, mert mifelénk a felszabadítás egy újabb elnyomás kezdete. Ezelőtt felsorolta az elnyomó hatalmakat, akik megpróbáltak minket elnyomni. Brüsszel nem volt köztük.

Ma azokra emlékezünk, akik egy nap arra ébredtek, hogy már mindent elvettek tőlük, amiért nemcsak meghalni, de élni lett volna érdemes.

Orbán szerint azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, ami vagyunk, mert bátor és harcos nemzet vagyunk, akik ezer éven át őrizték Európa határait. Azért nem értenek minket Brüsszelben most, mert már akkor sem értettek.

A Terror Háza előtt megkezdődött a főműsorszám. Orbán Viktor beszél, és szerinte

A magyarok egy különleges szabadságnemzet, 

aki akkor is emlékezni akar, amikor esik az eső. Emlékezni arra a csodálatos októberi napra, amikor egy nép azt mondta, elég volt, és megremegtek a kommunista rendszer tartópillérei.

A haza természeti és szellemi valóság, de a szovjet uralom egy üres történeti térbe taszított minket,

Szögezte le Orbán Viktor filozófus.

Három-négy ember transzparensekkel próbált bejutni a kordonon belülre, de nem sikerült, azért inkább lezárták a 4-6 vonalát az oktogonnál. A villamos jelenleg áll.

(:D:D:D:D:D:D:D:D:D)

Nem mintha egyáltalán elférne tízezer embert a Terror Háza előtt, de a helyszínen tartózodó Kálmán Attila kolléga szerint annyira nincs tömeg, hogy simán be lehet sétálni a kordonokkal szabdalt téren a Terror Háza sarkáig.

Az eső és az ítéletidő ellenére tízezer ember gyűlt össze a Terror Házánál, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.

– közölte ennek ellenére az MTI.

A Hősök teréig állnak a buszok a kordontól. Nehéz belátni, hányan vannak, de az átlagéletkor 60 év felett van. Mindenfelé kordonok szabdalják a teret, de tömeg az nincs, simán besétáltam a Terror Háza sarkáig a Hősök teréről. Nincsenek kivetítők, csak a színpad mögött, semmit nem látni az esernyőktől.

Egy váratlan logikai ugrással a történelemből („az én mosónő anyám cselédlányként csak baloldali tud lenni, számára ’45 a felszabadulást jelentette”) Gyurcsány áttért az aktuális problémákra. Biztos lehetek-e abban, hogy kiér-e hozzám a mentő? Biztos lehetek-e abban, hogy visszatérhetek-e gyesről a munkába? Vagy hogy engem visz haza a főnököm és „nem a kezét a saját combjára”? Gyurcsány a változást nem fülkeforradalmakkal és újabb rendszervaltozasokkal képzeli el, hanem apró korrekciókkal, „engedjük élni az embereket”. Horn Gyulát is parafrazálta: olyan országot szeretne, ahol nemcsak meghalni, de élni is lehet.

Minden, el nem tagadható visszássága ellenére a Kádár-rendszer nagyobb biztonságot jelentett az „élni, szeretni, dolgozni akaró embereknek”, mint a NER – legalábbis az emberek így emlékeznek Gyurcsány szerint. Márpedig a nagy eszmék történelmi értékét az határozza meg végső soron, hogy a hétköznapi emberek hogyan érezték magukat, jól vagy rosszul éltek.

Orbán Viktor a Terror Házánál tart hamarosan beszédet, és ettől nyilván teljesen függetlenül a Puskás Akadémia és a dunaújvárosi kézilabdacsapat (Dunaújvárosi Kohász KA) klubbuszai is megjelentek a helyszínen, közölte a Hír TV.

Ha egy párt fél év alatt minden magyarázat nélkül EU-zászlóégetésből átfordul olyan párttá, amely több hatalmat adna Brüsszelnek, az kormányon is megtenné ugyanezt, nem lehet benne megbízni – mondja Gyurcsány a Jobbikról.

A rendszerváltás szabadsága „sokak számára a kiszámíthatatlanság kalodáját hozta” – tért át Gyurcsány ’56-ról ’89-re, és persze a Fideszre, amely megvetése tárgyává vált.

Ez a Fidesz már nem az 1988-as Fidesz. Az a szabad Magyarország szabadelvű és bátor partja volt – mondta a volt miniszterelnök, aki szerint a Demokratikus Koalíció jobban hasonlit a ’88-as Fideszre, mint a mostani Fidesz. Mert a ’88-as Fidesz nyitott társadalmat, open society-t akart – utalt a Soros György elleni kampányra. Arra is kitért, hogy a Fidesz alakváltozásával egyetlen, a rendszerváltásból itt maradt párt van, az MSZP – és az sincs a legjobb bőrben.

Orbán Viktorról azt mondta, nem 1956 és 1990 örököse, hanem azok elárulója.

A forradalom nem isteni ajándék, egyszerre felemelő és gyilkos. A tökéletlen ember műve – mondta Gyurcsány Ferenc, aki szerint október 23. furcsa, keseredes ünnep a meggyalázott harmadik köztársaságban. Aki elfordul ’56 emlékétől és a „hordalékot összekeveri a folyam sodrával”, az a diktatúra oldalára áll, és a DK politikai ellenfele – jelentette ki a DK elnöke, és házi kremlinológusaink szerint nem kizárt, hogy Szanyi Tiborra gondolt.

A legtökéletlenebb demokrácia is jobb, mint bármilyen emberarcú kommunizmus – hangsúlyozta Gyurcsány.

Legalább is Székely Sándor, a Szolidaritas elnöke szerint, aki a DK rendezvényén arról beszélt: a külvárosokban nincs remény a tisztességes életre. A demokratikus ellenzéknek is az az egyetlen reménye, ha összefog, különben a ’18-as választás utan el fog tűnni – mondta.

A Demokratikus Koalíció hatodik születésnapján, egyben október 23-i megemlékezésén Bokros Lajos is felszólalt volna, de betegség miatt lemondta. Levelet azért küldött az egybegyűlteknek, ebben a DK-t a demokratikus ellenzék vezető erejének nevezte, és a pártja, a Modern Magyarország nevében támogatásáról biztosította. A DK egyébként – talán számolva a kellemetlen időjárással – az egyik budapesti szállodában ünnepel, a különterem megtelt.

Hárman, három ellen, tizenháromkor!

Fotó: Neményi Márton

Ott születtünk – ti se, mise.

Tartja ezt a gyermeteg mondóka, ami miatt már most elnézést kérünk a Bács-Kiskun megyei város mind a 11.009 lakójától (2009-es népszámlálási adat). Tréfálkozásra csupán azért ragadtattuk magunkat, mert jelzett településen járt ma Soltész Miklós, az emberi minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki elmondta: „Tudnunk kell, hogy sem 61 éve, sem ma, másokra nem számíthatunk, csak magunkra, a szabadságot kivívni és azt megőrizni csak mi, magyarok vagyunk képesek.”

A politikus azt a véleményét sem rejtette véka alá, hogy „nem fogadhatjuk el azt az újabb időkből származó szocialista hazugságot, hogy az 1956-os forradalom mindnyájunké, hiszen voltak, akik a rákosista alkotmányt és a kommunista jogrendszert megalkották és működtették, és voltak, akik mindezt elszenvedték”.

Hogy Nagy Imrét melyik skatulyában képzeli Soltész, arra a királyi hírügynökség tudósítása nem tér ki.

Kar. Hatalom. (keltek volna maguk is négynullakettőkor)

A szocik és remélt/valós elvbarátaik ma Nagy Imre házánál, az Orsó utcában emlékeztek, a vezérszónok Kunhalmi Ágnes volt. A résztvevők és esernyőik széles, a vöröstől a kékig terjedő skálán helyezkedtek el.

Mosolygós, optimista, egymásban bízó képet aligha lehetett volna lőni az MSZP tegnapi kaposvári rendezvényén, de ennél tán hajszálnyit jobb lehet a hangulat.

Akinek van kedve, gyerünk be a fotosopba, képregénybuborékok a fejek fölé, s bele, amit a szereplők gondolnak – a legjobb megoldás bekerül ebbe a percrőlpercrébe, szerzője vendégem egy kávéra a szerkesztőség melletti büfében (már ha ez motivációnak számít).

Mármint ötvenhatban. A szülők, Székely Éva és Gyarmati Dezső az olimpián, kislányuk idehaza.

A történetet a minap írta meg nálunk Gyarmati Andrea. A csodás cikk itt olvasható, egy részlete pedig alább.

Szóval 1956, az olimpiai csapat elindul, és elég kalandos úton jut el Ausztráliába. Engem letesznek a nagymamáéknál, ahol természetesen szintén jó dolgom van, de hiányoznak a szüleim. Kicsi vagyok, de azért értem, dolguk van, fontos, nemcsak számukra, hanem az egész országnak. Az olimpia varázsszó mifelénk,és nem tudok olyan messzire visszamenni az időben, hogy ne lett volna az.

Elkezdődnek a versenyek, mindenki teszi a dolgát, de az itthonról szóló hírek és beszámolók, hát, finoman fogalmazva sem az eredményes szereplést szolgálják. Épp a szüleim döntője előtt érkezik a hír: Budapestre bevonultak az oroszok, rommá lőtték a várost. Anyu végigbőg egy éjszakát, 200 mellen esélyes, Apuék az oroszokkal játszanak döntőt, de mindez nem érdekes, mert csak az itthoni híreket lesik. A szüleim egész éjjel ülnek a telefon mellett, pihenésről szó sincs, és gondolom, egymást támogatják, vigasztalják. Végül kiderül, élünk, még beszélnek is velem, amikor én állítólag azt mondom, hogy gyertek haza gyorsan. Mi mást mondanék?

Anyu ezüstérmet szerez, Apuék meg egy vérzivataros meccsen nagy verekedések és sérülések mellett nyernek. Így Apu már kétszeres olimpiai bajnok.

A Kossuth téri Szamosban adtak ötvenhatos randevút egymásnak azok, akik egykor egyek voltak, az Együtt választmányának elnöke, Szigetvári Viktor, s a Párbeszéd társelnöke, miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely.

Utóbbi férfiú arról beszélt, hogy napjaink ellenzéki politikusai számára is fontos tanulság, hogy 1956-ban a sokszínű polgárok összefogtak, és most, amikor meg kell újítani a magyar politikát, kormányváltásra van szükség, fontos, hogy az ellenzék képes legyen összefogni, s kibontakoztatni sokszínűségét.

Azt még csak-csak betudhatjuk az atlantista szemléletnek, kvázi stigmának, hogy az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke dupla okét jelez a Bem téren, na de mitől festékes az a hüvelyk?! Friss vízumkérelem az Óperencián túlra?

Tegnaptól november negyedikéig délutánonként 1956-os jelzésű, a forradalom és szabadságharcnak emléket állító külsővel “különjárati villamos” közlekedik a 6-os és a 49-es tuja vonalán.

A tárca nélküli miniszter Amerikában ünnepel, Los Angelesben, a Mindszenty téren (ott is van ilyen) megkoszorúzta az 1956-os emlékművet. Eztán, ahogy az MTI tudósít: “a Magyar Házban szavalatokkal, néptáncbemutatóval, muzsikával folytatódott az ünnepség, ahol Kósa Lajos hangsúlyozta, hogy a magyarság története sikertörténet, a szabadságért folytatott folyamatos küzdelmek sikertörténete. 1956 forradalma ugyan rövid távon elbukott, de a mai magyar valóság és demokrácia 1956-ból sarjadt. Ha nincs ’56, akkor nincs ’89 sem.”

Kósa egy nappal korábban a San Franciscótól délre eső Redwood Cityben élő magyar közösséggel ünnepelt.