Szinte teljesen megmerevedtek a pártok közti erőviszonyok. A Jobbik-közeli Iránytű Intézet Magyar Nemzetnek készített felmérése szerint a Fidesz továbbra is magabiztosan vezet, a teljes népesség körében 34 százalékos a támogatottsága, míg a Jobbik 16, az MSZP 7 százalékon áll. A DK, az LMP, és a Momentum egyaránt 3 három százalékos. Az Együtt, a Párbeszéd, illetve a kisebb pártok (Moma, Liberálisok) legfeljebb az egy százalékot közelítették meg.
A Jobbik javaslata, hogy kössék a választójogot a nyolc általános elvégzéséhez alaposan átírná az erőviszonyokat.
Diplomásokat legnagyobb arányban az LMP, a Momentum, az Együtt és a Párbeszéd táborában találni, ezeknek a pártoknak kifejezetten kevés olyan támogatója van, aki nyolc általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. A diplomások leginkább a Jobbik táborában alulreprezentáltak, a kevésbé iskolázottak aránya pedig – a választástól távol maradók mellett – a Fidesz–KDNP szavazói között a legmagasabb. A legmagasabb iskolai végzettségként érettségivel rendelkezők leginkább a DK, a Momentum, az LMP és a Jobbik táborában felülreprezentáltak.
Korábban a Publicus Intézet is arra jutott, hogy a Jobbik járna jól az iskolázottsági cenzussal, mert a Fidesznél a legmagasabb (6 százalék) az alacsonyan iskolázott szavazók aránya a teljes népességhez viszonyítva.
Az Iránytű Intézet azt is mérte, hogy a DK és a Jobbik szavazói között erős többségben vannak a férfiak, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és az egyéb pártok szavazói között a nők. A többi szavazói csoportban kicsi a nemek szerinti eltérés a teljes népességbeli átlagtól. A Momentum-szavazók abszolút többsége fővárosi. Az Együtt, a Párbeszéd, a DK és az LMP táborában is erősen felülreprezentáltak a budapestiek. Az MSZP, a Jobbik és a Fidesz szavazótábora nagyjából egyenletesen oszlik meg az országban, de utóbbi két párt a fővárosban valamelyest gyengébb.
