M. Judit és családja 2010 óta bérel egy, a VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló 26 négyzetméteres lakást, amelyben férjével és látássérült kislányával él. 2013 óta szeretnének onnan lakáscsere-kérelem segítségével elköltözni egy másik önkormányzati lakásba, eddig eredmény nélkül.
Kérelmük oka elsősorban a kislányuk egészségügyi állapota, hiszen az orvosi szakvélemény szerint az egészséges fejlődéséhez mindenképp szüksége lenne egy külön lakótérre. Az ő történetük is drámai, de amikor nyilatkoznak, hangsúlyozzák, egészségügyi és szociális rászorultság alapján messze nem az ő családjuk van a legrosszabb helyzetben a hasonló sorsúak közül.
Rengetegen élnek Erzsébetvárosban vizes, penészes lakásokban, a lakók pedig különböző krónikus betegségek – asztma, tüdőbaj, daganatos betegségek – kialakulása miatt kétségbeesetten szeretnének másik lakáshoz jutni. Vannak, akik tapétával próbálják eltakarni a vizes, penészes falat, és
Jártunk olyan lakásban is, ahol az édesanya kamasz fiával kénytelen egy ágyban aludni, de hiába szeretnének nagyobb lakást, a hosszú évek alatt minden próbálkozásukat elutasították.
Van, ahol több generáció él együtt évtizedek óta egy 20-30 négyzetméteres vizes pincehelyiségben összezsúfolva, fűtés és vízvételi lehetőség nélkül. Összességében pedig több százan várják az önkormányzat bizottságának kedvező döntését.
Ám a lakásigénylők azt tapasztalták, ahogy egyikük mondja,
itt meghalhatsz, senki semmit nem tesz érted.
A felelősök
A VII. kerület ingatlanvagyonával kapcsolatos feladatainak ellátását az erzsébetvárosi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, az Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt. (régi nevén ERVA Vagyongazdálkodási Nonprofit Zrt.) végzi. A társaság a lakás- és helyiségbérléssel kapcsolatos feladatait elvileg önállóan látja el, ám a döntéshozatal nem feladata, az előkészített ügyekről a pénzügyi és kerületfejlesztési bizottság dönt.
A VII. kerület polgármestere a fideszes Vattamány Zsolt, a vagyongazdálkodásért az alpolgármester, Bajkai István felel, a tényleges irányítást viszont a Vagyongazdálkodási Iroda vezetője végzi. Az iroda vezetője Bencsik Mónika, aki korábban Nagykovácsi polgármestere volt, s akit 2013 szeptemberében a város képviselő-testülete 7-1 arányban elmarasztalt és kezdeményezte a felfüggesztését sorozatos törvénysértések miatt.
A polgármester elmozdítására tett kísérlet elbukott a bíróságon, de Bencsik a 2014-es önkormányzati választáson elveszítette a választók bizalmát, helyette egy fideszes jelölt győzött. A volt polgármester egy rövid földhivatali kitérőt követően Erzsébetváros vagyongazdálkodásának irányítójaként tűnt föl.
A lecserélni vágyott lakásoknak a zöme úgynevezett szükséglakás, ahova ma már nem engednek embereket beköltözni, viszont a bérlet cseréjét az önkormányzat gyakorlatilag nem teszi lehetővé.
Az önkormányzat tulajdonában több száz lakás és egyéb helység áll, az ingatlangazdálkodási feladatokhoz ezek bérbeadása, értékesítése tartozik. Ezeket a lakásokat a rászorulók általában csak hosszadalmas procedúra után tudják bérbe venni.
A kerületben rendkívül sok olyan alagsori vagy pincehelyiségben kialakított lakás van, amelyet az önkormányzat nem tudott korábban értékesíteni, így ezekbe rászoruló bérlők kerültek.
Akik korábban idekerültek, nem tudnak kikerülni a vizes, ablaktalan helyiségekből, az új kérelmezők pedig szintén nem tudnak lakáshoz jutni, mivel az önkormányzat nem tudja biztosítani az ingatlanok lakható állapotba hozását. Így inkább nem hoz semmilyen döntést.
Az életük múlhat rajta
Hiszen ha megszületne a döntés arról, hogy egy bérlő lakáscserére jogosult, az az önkormányzat számára is kötelezettséget jelentene: biztosítania kellene a lakások lakható állapotba hozását, miután azok az ott élők egészségét is veszélyeztetik, nem véletlen, hogy a kérelmezők jelentős része egészségügyi okok miatt szeretne lakást cserélni.
Idén februárban az önkormányzat képviselő-testületének illetékes bizottsága arról döntött, hogy ebben az évben 30 lakáscsere-kérelmet engedélyeznek. De hiába kap esetleg mind a 30 kérelem kedvező elbírálást, ha nincs 30, beköltözhető önkormányzati lakás. Ezért a szerződéseket általában úgy kötik meg, hogy a bérlőknek vállalniuk kell az ingatlan lakható állapotba hozatalát, vagyis az önkormányzatnak egy forintot sem kell a lakásokra költenie.
A kérelmeknek egyébként is hosszú utat kell megtenniük, amíg a döntéshozó bizottság elé kerülnek, és a családok szerint az önkormányzat a kérelmük engedélyezését minden lehetséges eszközzel akadályozza. Nekik pedig nincs megfelelő érdekérvényesítő képességük, hiába ismerték fel, hogy a kerület vezetése egyáltalán nem foglalkozik a problémájukkal.
Végtelen küzdelem
Egy sikeres lakáscseredöntés kétütemű: az első bizottsági határozat a jogosultságot hagyja jóvá, a második a konkrét lakásról szól, magyarán
Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a levél, amit M. Judit kapott sokadik érdeklődése után az önkormányzattól. Abból ugyanis kiderül, hogy
M. Judit és családja 2013 óta küzd azért, hogy új lakást kapjon, de egyelőre semmilyen előrelépés nem történt a kérelmük ügyében. Évente újra bekértek tőlük a döntéshez szükséges igazolásokat, minden szükséges papírt újra, de semmi sem történt.
Az elkeseredett anya azt mondja, fogalma sincs, mi lesz az utolsó csepp a pohárban, mi fogja a várakozókat utcára vinni. Amíg például a Józsefvárosban kétévente írnak ki lakáscsere-pályázatot, addig a VII. kerületben évek telnek el anélkül, hogy előrelépés történne a pályázatokat illetően. Az érintettek hiába érdeklődnek, senki nem tud semmit mondani, az illetékes irodavezetőt leváltották, ezért jelenleg referense sincs az ügynek, így az önkormányzatnál összességében száznál is több el nem bírált kérelem vár döntésre.
Esetükben az önkormányzat már jogszerűen mellőzheti a döntést. A betegségben meghalt bérlők kérelmeit nem kell elbírálni.
