A képviselők egyhangúlag döntöttek: nem változik a megye neve, írja a Pest megyei önkormányzat honlapja.
Az elfogadott határozat szerint felkérte a Miniszterelnökséget, hogy készítsen megalapozó tanulmányt a névváltoztatás következtében felmerülő pénzügyi hatásokról, a közigazgatási és egyéb szervezetek átnevezésével kapcsolatos feladatok mértékéről, a közhiteles nyilvántartások módosításával kapcsolatos feladatokról, valamint a névváltoztatás egyéb társadalmi-gazdasági hatásairól.
Pest Megye Önkormányzata a határozatot a közgyűlést követően a Miniszterelnökségnek megküldte, a megalapozó tanulmány nem készült el.
A megyei önkormányzat felkérte a Pest Megyei Levéltárt, hogy történelmi szempontból vizsgálja meg a megye nevének változását.
A levéltár az 1949 előtti országos és helyi lapok, az országgyűlési (felsőházi, főrendiházi, képviselőházi, nemzetgyűlési) naplók digitálisan elérhető változata alapján megállapította, hogy a köznyelvben a hivatalosan elfogadott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyenév helyett az egyszerűbb Pest megye elnevezést használták, a hivatalos nyelvben értelemszerűen a hosszabb névváltozatot, bár ott sem minden esetben. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ingyenesen hozzáférhető, 1949. december 31. előtti számaiban 9864 esetben említik meg teljes egészében kiírva Pest-Pilis-Solt-(Kiskun) vármegyét, és 28097 helyen szerepel a Pest (vár)megye alak, a hivatalos közlönyökben 14412 esetben a hosszabb és 2155 esetben a rövidebb névváltozat fordul elő.
Mindezek figyelembe vételével – a névváltozás pénzügyi hatásairól nem készült tanulmány, a köznyelvben több mint száz éve a Pest (vár)megye kifejezést használja a megye lakossága –,
