A külügy botrányos cége továbbra sem teríti ki lapjait, a vezér viszont sikersztoriról beszél

Már négy hete járt le a határidő arra, hogy a cégek közzétegyék, hogyan gazdálkodtak a múlt évben: a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó, botrányokba keveredett állami cég azonban – több száz állami vállalattal és sok tízezer magáncéggel szemben – még mindig nem hozta nyilvánosságra a dokumentumokat. (A cég körüli botrányokról június elején írtunk.) Ha hinni lehet az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. legutóbbi – egyébként a két héttel megelőzőt felülíró – ígéretének, akkor két napon belül megtudhatjuk, a 2015-ös hatalmas veszteség után mit produkáltak. Miután a 24.hu múlt héten is beszámolt arról, hogy a nem sokkal korábbi ígéretét is megszegve továbbra is lapít a cég, a Szijjártó Péter vezette minisztérium pedig meg sem szólal, az MNKH sajtóközleményben igyekezett elsimítani a dolgot. Azt írták az MTI-n keresztül kiadott anyagban június 22-én:

az MNKH Zrt. 2016. évre vonatkozó beszámolójának elkészítése technikai okok miatt több időt vesz igénybe, ezért az MNKH halasztást kért a NAV-tól, amit meg is kapott. A törvény szerint biztosított 30 napon belül az MNKH a beszámolási kötelezettségének eleget fog tenni.

Két héttel korábban még azt ígérték, rövid időn belül elérhetőek lesznek a dokumentumok. Aztán a legutóbbi megszólaláskor már a “rövid időt” kivették a közleményből.

A cég vezérigazgatója mindenesetre ugyanebben az időben egy német lapnak azt ecsetelte, milyen hasznosak ők Magyarországnak.

A Budapester Zeitungban június 20-án jelent meg egy interjú Ducsai-Oláh Zsanettel, aki többek között azt mondta, hogy tevékenységük első két évét követően már számos sikersztorit tudnak felmutatni, melyek világossá teszik, hogy a rendszerük működik.

Segítségükkel például a magyar marhahús Kínába irányuló exportját jelentősen növelni tudták. Iránban egy magyar méréstechnikai gyártó céget hozzá tudtak segíteni egy nagy megrendeléshez, Szudánban pedig egy szolárcellás közvilágítási projekt magyar győzelméhez járultak hozzá. Szerinte a kereskedőházak sokkal intenzívebben tudnak foglalkozni a magyar cégekkel az adott országban, mint az ottani nagykövetségek, attasék.

Eldicsekedett azzal is, hogy nemrég szlovákiai, csehországi, lengyelországi és a balti államokbeli körúton voltak.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy vannak ugyan hasonló kezdeményezések egyes országokban, de szerinte egy ilyen arculattiszta fókuszálás a kereskedelemre, mint nálunk, nincs másik országban.

Szervezetük annyiból is egyedülálló, hogy a szolgáltatásaik a magyar cégek számára egy bizonyos fokig díjmentesek.