Látványosan csökkent az uzsora-bűncselekmények előfordulása azóta, hogy az alapvető jogok biztosa 2013-ban felszólította a kormányt: több minisztérium összehangolt munkájával hozzon létre komplex kríziskezelő szolgáltatást. A Népszava azonban azt írja: a javulás csak statisztikai, a társadalomkutatók szerint valójában soha nem látott méretekben virágzik a legelesettebbek kifosztása.
A statisztikai javuláshoz hozzájárul, hogy a bajba került családok nem tesznek feljelentést, vagy fenyegetés hatására, de főleg az éhezéstől való félelem miatt visszavonják vallomásaikat. A statisztikát az is befolyásolja, hogy az uzsorásokat más címen ítélik el a bíróságok: a többrendbeli zsarolás bűntette miatt elítélt, „dombrádi zsarolók” néven elhíresült páros valójában 50 százalékos kamatra adott uzsorakölcsönöket a legszegényebbeknek, de ez csak az ítélet indoklásából derül ki.
Béres Tibor szociológus, az Autonómia Alapítvány munkatársa azt mondta: ahhoz, hogy valóban visszaszoruljon az uzsorázás, a jövedelmi szegénységet kellene csökkenteni, amihez munkahelyek kellenének. Az adományok és a segélyek csak erősítik a függőséget a leghátrányosabb helyzetű településeken.
A Népszava riportjából az is kiderül: Tiszaburán például mindenki tudja, melyik az a néhány bolt, ahol nem kell azonnal pénzzel fizetni, felírják az árut, amiért viszont a rendes bolti ár háromszorosát kell majd kifizetni. Ezen sokkal nagyobb haszon van, mintha pénzt adnának kölcsön, és a lebukás esélye is alacsonyabb. Az uzsorások már az adósokat sem fenyegetik, tudják, hogy épp elég pénzt kiszívtak belőlük a bolton keresztül, és néhány hónap múlva úgyis visszatér hozzájuk.
