Januártól megváltozott a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) feltételeit szabályozó rendelet, de úgy, hogy óriási baki csúszott a szövegébe. Mint köztudott, a CSOK nagycsaládok esetén akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást jelent, emellé pedig tízmillió forint fix kamatú banki hitelt biztosít az állam, és az építési költség áfa-visszaigénylése további milliókra rúghat. Sok család ezt tetőtér-beépítéssel vagy emeletráépítéssel szerette volna megoldani, és a törvény ezt elvileg meg is engedi, de úgy, hogy közben kizárja az igénylőket.
A törvény egyszerre engedi és teszi lehetetlenné a támogatott lakásépítést, ráadásul felülírja az új lakásokra vonatkozó, hatályos szabályozást.
Egy az azonosítását elkerülni kívánó, magas beosztású banktisztviselő nyilatkozott lapunknak; szerinte a zűrzavart a törvény – eleve nehezen érthető – szövegéhez csatolt, végképp értelmetlen minisztériumi állásfoglalás okozza.
Csapdába csalt nagycsaládosok
A korábbi törvény és a józan ész szerint a tetőtéri lakás is új lakás, amennyiben önálló bejárattal, közművel és helyrajzi számmal rendelkezik. Ez úgy oldható meg, hogy a régi, egylakásos épület helyett egy alapító okirattal társasházat hoznak létre. Viszont a törvény szövege szerint ez továbbra is csak bővítésnek számít: nem jogosult csokra „az emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.”
Forrásunk szerint ezt a fordulatot eredetileg minden érintett úgy értelmezte, ahogy kizárólag értelmes. Vagyis hogy az építkezéssel az eddigi egy lakás – jelen esetben a lenti – minősül át társasházi „albetétté”, és így ez lesz az egyik, a fenti pedig a másik. Még tavaly februárban is sokan így tudták, meg is indultak a méregdrága tervezések, ingatlaneladások és társasházzá nyilvánítási eljárások, ami szintén nem olcsó mulatság. Ám a minisztérium által kiadott idei magyarázó állásfoglalás agyonvágta az egészet, ugyanis az érintett családoknak
Így szól a magyarázó szöveg legizgalmasabb része: „Tetőtér-beépítés és emelet-ráépítés esetén tehát csak abban az esetben minősül új lakásnak a tetőtér beépítésével vagy az emelet-ráépítéssel létrehozott lakás, amennyiben legalább kettő, új önálló albetétként nyilvántartott lakás jön létre a tetőtérben vagy az új épületszinten.”
Amivel több baj is van, soroljuk:
- teljesen értelmetlen és jogszerűtlen, hogy új lakásnak csak az számít, amiből kettő épül egyszerre;
- az életszerűtlenség netovábbja, hogy egy háromgyerekes család egy nagyobb helyett két kisebb lakást építsen magának;
- nincs értelme annak sem, hogy valaki azért építsen önerőből egy hatvan négyzetméteres lakást, hogy az államtól kapjon egy másikat;
- be lehet ugyan jelentkezni egyszerre két lakásba, de annak sincs értelme.
Ahhoz, hogy a tetőtérben két, legalább 60 négyzetméter hasznos alapterületű, külön bejáratú lakás jöjjön létre, az épület alsó szintjének legalább 140-150 négyzetméteresnek kell lennie. (Hasznos alapterületnek ugyanis csak a 190 centiméternél nagyobb belmagasságú tér számít. Ilyen épületből azonban nagyon kevés van.
A minisztérium majdnem válaszolt
Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályát levélben és telefonon, megkérdeztük, hogy
- jól sejtjük- e, hogy az inkriminált rész tévesen szerepel a törvényben, illetve az állásfoglalásban;
- ha nem, vagyis nincs tévedés, akkor mi a szándéka ezzel a törvényalkotónak;
- ha igen, vagyis tévedés történt, akkor azt hogyan és mikor fogják korrigálni.
Néhány nap múlva jött egy üzenet a minisztériumból, amely szerint:
Mivel városias környezetben kevés szabad beépítésre alkalmas telek található, tetőtér-beépítés, emelet-ráépítés esetén a két lakásra vonatkozó elvárás indoka az, hogy a lakásépítési célú támogatást a társasházak tetőterének beépítéséhez is lehetővé kívánta tenni a jogalkotó. Amennyiben egy családi ház tetőterét építik be, jellemzően csak a meglévő lakás alapterületét akarják növelni, így a lakásbővítésre kapható támogatás. Ha valóban társasházat hoznak létre két újabb, jogi és műszaki szempontból is önálló lakással, akkor a magasabb összegű támogatás jár.
A minisztériumban valószínűleg nem értették a kérdést. A rendelet szövege szerint bővítésre körülbelül a 20 százaléka kapható az új lakás építésére felvehető összegnek. Ami azért nonszensz, mert a családok valóban újat építenek, nem a régi lakást bővítik, viszont csak a bővítésre járó összeget vehetik fel – kivéve, ha két lakást hoznak létre.
Nem hagytuk annyiban, visszakérdeztünk: „Pontosan tudják, hogy ha önálló helyrajzi számmal és bejárattal rendelkezik – társasházi albetétként – az emelet-ráépítés vagy tetőtéri lakás, akkor az nem a meglevő lakás bővítése, hanem új építése. Önök szerint nem az lenne az ésszerű megoldás, hogy az alsó szint a társasház egyik albetétje (ami a társasházzá nyilvánítás során válik albetétté), és a másik, a külön bejáratú, külön helyrajzi számú felső szint az új lakás?”
Mivel erre a kérdésre már nem érkezett reagálás, felhívtuk a sajtóosztályt, megtudakolva, hogy volna-e egy olyan élő ember, akinek feltehetjük a kérdéseinket. Néhány perc múlva visszahívtak, és a minisztérium munkatársa nagyon kedvesen közölte, hogy ebben a kérdésben semmit nem kívánnak mondani a továbbiakban.
