Mint azt megírtuk, Szente Krisztián YouTube-videóst egy éve zaklatják az interneten, és az elmúlt időszakban már telefonon is. Lejárató videókat készítettek róla, a barátnőjéről és a rokonairól; folyamatosan hívogatták telefonon; majd pedig rá hivatkozva hitelt próbáltak számára igényelni pénztintézeteknél. Krisztiánnak elege lett, mozgalmat indított az internetes zaklatás áldozatainak bátorítására.
Az ügyben megkérdeztük Gyarmati Rita pszichológust, aki elmondta, hogy nem egyedi esetről van szó, és nem is csak az internet világára jellemző: elég csak megnézni egy iskolás csoportban zajlódó folyamatokat egy osztálykiránduláson. Az, hogy valakit kiközösítenek a társadalomból, sajnos alapvető működés: vagy azért teszik, mert az illető valamiben jobb, vagy mert valamiben rosszabb, vagy csak egyszerűen azért, mert más. Sokan rengeteg energiát fordítanak arra, hogy másokkal foglalkozzanak, ahelyett, hogy tükörbe néznének, és elgondolkodnának, mi bennük a jó vagy a rossz. Az önkritika mindig nehezebb.
A piszkálódás a komfortzónájuk
Épp ezért egy ilyen esetben nem kizárt, hogy a zaklató motivációja egyszerűen oda vezethető vissza, hogy ő maga nárcisztikus személyiségzavarban vagy kisebbségi komplexusban szenved, tudja magáról, hogy ő nem lenne olyan jó blogger, és ezért sokkal egyszerűbb megoldásnak érzi, ha mást kritizál, ahelyett, hogy megmutatná, hogyan lehetne ezt jobban csinálni. Ez az ő komfortzónája, ő a piszkálódásban ebben érzi jól magát.
Ha valóban 10-12 éves elkövetőkről van szó, akkor olyan kiskamaszokkal állhatunk szemben, akiket nagyon érdekel a világ, de ha nincs felettük szülői, társadalmi kontroll, akkor elkallódnak, és akkor bárkihez csapódnak. Fontos tudni, hogy ha valakit egy 30 fős csoport zaklat, akkor abból rendszerint legfeljebb 2-3 ember lehet, aki tényleg komolyan is gondolja, az összes többi csak hozzácsapódott: ez épp olyan csoportlélektani jelenség, mint ami a futballmeccseken vagy a tüntetéseken tapasztalható.
Mintha egy város közepén élne egy függöny nélküli házban
Ha egy blogger (vagy akár egy Big Brother-szerű valóságshow szereplője) az intim szférájába vezeti be az embereket, bemutatja az életét, az olyan, mintha egy város közepén élne egy függöny nélküli házban. Fel kell készülnie arra, hogy lesznek, akik kritizálni fogják, ehhez azonban nagyon erős személyiség kell. Ha elkezdik kritizálni (és itt most nem a zaklatásra utalunk, csak a negatív hozzászólásokra), két lehetőség van: vagy felveszi a kesztyűt, vagy feladja, és felhagy a tevékenységgel. Ez utóbbi esetben is rendkívül fontos ezt helyretennie magában, hogy ezek a sérelmek hosszú távon ne legyenek hatással az önbizalmára, a magabiztosságára.
A szakember szerint a médiaszemélyiségeknek, közszereplőknek van erre egy szűrőjük, és ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni, rengeteg mindent ki kell zárniuk az életükből. Ez megtanulható, vagy akár pszichológus szakember segítségével is fejleszthető. A zaklatás áldozata „énvédelmi” eszközöket sajátíthat el, olyan burkot képezhet maga körül, amely megszűri ezeket a negatív reakciókat. Mivel egy ilyen permanens zaklatás hosszú távon komoly lelki problémákat okozhat, az elszenvedőknek mindenképp érdemes szakemberhez is fordulniuk.
