Tíz éve történt egy eset a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH), ami miatt rá négy évre a Katonai Ügyészség három személyt kémkedéssel, bűnpártolással vádolt meg, 2013-ban a bíróság első fokon bűnösnek mondta ki az érintetteket, azonban a másodfok eljárási hibák miatt megsemmisítette az ítéletet, a megismételt eljárásban első fokon a bíróság minden vádlottat felmentett tavaly. Az államhatalom azonban valamiért fontosnak tartja napirenden tartani az ügyet. A kormányzat esetleges tervezett lépéseit közelről és jól ismerő Magyar Idők azt szellőztette meg most, hogy őszre felülvizsgálja a titokgazda a kémper titkosítását, és, írják, várhatóan “a személyes adatok kivételével várhatóan nyilvánosságra kerülhetnek a Gyurcsány-kormány idején az elhárítást megrázó botrány részletei.”
Az ügy dióhéjban: a Magyar Idők cikke szerint 2007-ben az NBH akkori vezetője, Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a cég épületébe. Galamboson kívül Szilvásy György akkori titkosszolgálati minisztert és Laborc Sándort, Galambos utódját az ügyészség megvádolta.
A másodfokú per tárgyalása idén szeptemberben lesz.
A Magyar Idők felidézte, hogy Szilvásy György a közelmúltban az Echo TV-nek adott interjújában az ügy részleteiről nem beszélhetett, de hangsúlyozta: nem követett el bűncselekményt, és az eljárást politikai indítékúnak tartotta. Kijelentette: ezúttal is felmentésben bízik.
Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője szintén bízik védence ismételt felmentésében, az ATV-nek pedig azt mondta a hét végén: szükségesnek tartaná az ügy titkosítás alóli feloldását, hogy a közvélemény megtudhassa, pontosan mi is történt.
