A bizottság keddi ülésére az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról készült elmarasztaló jelentése kapcsán a DBR Metro Projek három korábbi vezetőjét hívták meg.
Gulyás László jelezte, hogy nem kíván a bizottsági ülésre eljönni, Klados Gusztáv külföldön tartózkodik, és azt közölte, hogy nyár végétől áll a bizottság rendelkezésére, amennyiben az utazás költségeit a parlament megtéríti
– számolt be Bánki Erik.
Bánki Erik beszámolt arról, hogy Balogh Árpád – aki 2007 júliusa és 2008 szeptembere között volt a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője – elmondása szerint többször is előkészítetlennek találta a beruházást, emiatt két alkalommal javasolták a projekt leállítását is.
A meghallgatáson kiderült, hogy nem voltak kiviteli tervek, viszonylag felületes tenderterv alapján indult a beruházás, a kivitelezési tervet maga a kivitelező készítette el, ezzel a beruházó átengedett minden fontos döntési kompetenciát, drágította a projektet.
Példaként megemlítette, hogy tíz cég építette elszigetelten a különböző metróállomásokat, miközben az önkormányzati választás miatt politikai nyomásra elindult az alagút fúrópajzsa, mindez odavezetett, hogy a metrómegállók nem készültek el arra az időre, amikor a fúrópajzs odaért, emiatt hosszú időre le kellett állítani a fúrópajzsot.
Bánki Erik kiemelte, Balogh Árpád beszámolt arról is, hogy a főváros létrehozta a politikusokból álló tenderbizottságot, amely nem tudott mindig ülésezni, ezért fontos döntések nem születtek meg időben.
Generálkivitelező alkalmazása Balogh Árpád szerint rövid távon drágábbá, hosszabb távon viszont olcsóbbá tette volna beruházást, és minden felelősség a generálkivitelezőnél összpontosult volna – mondta a gazdasági bizottság elnöke, jelezte, a későbbiekben a fővárosi tenderbizottság tagjait szeretnék meghallgatni.
Az Opimus-részvények vásárlására, vagyonnyilatkozatára, cégei beszámolóira vonatkozó újságírói kérdésre Bánki Erik elmondta: 2012-2014 között európai parlamenti képviselő volt, így 2013-ban nem kellett vagyonnyilatkozatot tennie.
Hangsúlyozta, minden egyes befektetett forint adózott jövedelemből származik, így az Opimus-részvényekre is adózott jövedelemből költött. Betéti társasága pedig nem kötelezett beszámolót leadni a jogszabályok szerint. (MTI)
