Hát heló!
Ezek a szocik első majálisi szónokának, Kunhalmi Ágnesnek szavai.
A pesti pártelnök képekben erős beszédet prezentált. Volt például egy léggömbös próbálkozása, miszerint:
A saját hatalmába teljesen belebolondult Orbán Viktor egy lufi, nincs benne más, csak áporodott levegő, és ezt a lufit csak ti tudjátok kipukkasztani.
Aztán volt egy a mai dátumhoz közepesen passzoló géprombolásos is, amikor arról beszélt, Orbán médiagépezete azt próbálja elhinteni, hogy „ezek a fideszesek örökre a nyakunkon fognak maradni, ezt dobta a gép, de, barátaim, nincs semmilyen gép”.
A nemszoci ellenzékieknek, vagyis az elcsábítandóknak pedig ezt mondta:
Egy lépésre vagyunk egymástól, nyújtsunk egymásnak kezet.
Eztán következett a négyszeres szegedi polgármester, egyszeres miniszterelnökjelölt Botka László, kinek nyitómondata a „sokan vagyunk, elegünk van és elegen is leszünk jövő ilyenkor, legyőzzük a Fideszt”.
Pofonosláda
Botka az uniótól dobbantott, onnan, hogy amikor az EU tagja lettünk, azt hittük, sose jöhetnek már orosz tankok, ám egyszer csak visszatért Orbán Viktor, az „álomgyilkos”, aki felélte a jövőnket, romba döntötte a demokráciát, a gazdaságot, emberei „ellopnak mindent, az álmaink a Fidesz kezében rémálommá váltak… Itt az idő, hogy elsöpörjük az álomgyilkosokat, és visszavegyük az országot.”
A szoci miniszterelnök-jelölt szerint „ez a kormány nem a nép kormánya, nem becsüli meg a melósokat, magasról tesz a bérből és fizetésből élőkre… szüntessük meg a nemzeti nyomor gépezetét, a dolgozókat védő intézkedésekre van szükség”.
Ahogy minapi interjúnkban is fogalmazott: luxust adóztatna, sápra számíthat, aki havi egymilliónál többet keres, aki százmilliósnál nagyobb vagyonnal bír, s az is, aki száz holdnál több földdel rendelkezik.
Fizessenek, mert nincs több lyuk a nadrágszíjon, viszket az emberek tenyere.
Botka megélhetési minimumot akar, „ha a fene fenét eszik”, s több tiszteletet a magyar dolgozóknak!
A szónoklatok után a párt parlamenti totójának nyerteseit sorsolta ki, kiknek jutalma parlamenti séta Hiller István vezetésével.
A délután legszórakoztatóbb pillanata volt, amikor a közönség kórusban lőrincezett, a szpíker alábbi mondatára:
