Egyetlen év alatt százmilliárd forinttal növelte vagyonát Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere és az ország legsokoldalúbb vállalkozója a Napi.hu összeállítása alapján (itt megpróbáltuk érzékeltetni, hogy mennyire pénzről van szó), de amellett is nehéz elmenni szó nélkül, hogy a száz leggazdagabb magyar tavalyhoz képest 21,4 százalékkal növelte vagyonát.
Magyar égen magyar üstökös
Mészáros vagyonosodása egy szempontból biztosan nagyon sajátos a lista többi szereplőjéhez képest: üstökösként tűnt fel – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A nagymértékű vagyonosodás tipikus esetei a rendszerváltás környékére nyúlnak vissza, rendszerint valamilyen privatizált állami vagyonhoz, az állam által osztott lehetőséghez kötődnek. Vagyis a gazdagodás kiindulópontja ezekben az esetekben nem valamilyen ötlet, mint a Prezi vagy az üvegbeton, de vitán felül a teljesítmény is hozzájárult a vagyongyarapításhoz.
Ezzel szemben Mészáros Lőrinc néhány év alatt bukkant fel, jóformán kizárólag állami megrendelésekből, közbeszerzéseken szerezte vagyonát.
Nemcsak indító lökést kapott, hanem a teljes hozzá köthető vagyon állami pénzforrásból származik, nincs mérhető, észlelhető teljesítmény, tehetség a gazdagodás mögött
– vélekedett Ligeti.
Rámutatott: nem egy olyan „nemzeti zászlóshajó” felépítéséről van szó, mint ahogy Németországban a Strabagnak és a Swietelskynek, vagy Franciaországban a Bouygues-nak és a Colasnak juttatják így vagy úgy a megbízásokat. Ez is megkérdőjelezhető lehet, de ezeket a cégeket teljesítményalapon választják ki, tíz, húsz, száz éve működő vállalatokra bízzák az állami pénzt, míg nálunk „új jövevényeket növesztenek meg”, politikai kiválasztás alapján.
Hogy a magyar kormány által felfújt cégek kormányzati hátszél nélkül megélnének-e, az nagyon kétséges – mondta a jogi igazgató. Nem hallani arról, hogy a közbeszerzéseken „szénné gazdagított” Közgép Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszése után a külföldi piacok felé fordulna, pedig mondhatná, hogy már nagy, erős és tapasztalt, és ha itthon elvágták a pénzcsapokat, versenybe száll Ausztriában, Csehországban vagy Szlovéniában. Itt visszaüt a teljesítmény nélküli gazdagodás, Ligeti szerint nem igaz az a kormányoldali állítás, hogy a nemzeti burzsoázia felneveléséről, megerősítéséről lenne szó.
Társadalmi igazságtalanság
A magyar gazdagok vagyonosodása egy léptékkel gyorsabb, mint az ország egészének a növekedése, amiből az is következik, hogy valaki rosszabbul járt – ezt Pogátsa Zoltán közgazdász mondta a 24.hu-nak arról, hogy a száz leggazdagabb összesített vagyona 21,4 százalékkal nőtt egyetlen év alatt. Eközben azt látjuk, hogy az elmúlt öt-hat évben jelentősen megnőtt a létminimum alatt élők aránya, nagyjából 3,7 millióról 4,2 millióra.
Nemrég a Pogátsa által szerkesztett Új Egyenlőség társadalomelméleti magazinban jelent meg arról egy elemzés, hogy a rendszerváltás óta sokkal gyorsabban gazdagodott az elit, mint a magyar társadalom egésze. Még a válság időszakában is bővülni tudott az elit vagyona, miközben a társadalomé csökkent.
Mindez az egész régióra jellemző, de hazánk esete szélsőséges. A közgazdász idézte a napokban megjelent Eurofound-kutatást is, ami szerint az egész Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a társadalmi mobilitás, vagyis itt van a legkevesebb esélyük a szegény családba születetteknek arra, hogy gazdaggá váljanak.
Ez egy rendkívül igazságtalan társadalom
– mondta.
Pogátsa egy korábbi írásában idézte Thomas Piketty francia közgazdászt, aki szerint az újraelosztás nélküli, piaci alapon szerveződő társadalom polarizálódik, a középosztály elgyengül, a vagyon pedig a szupergazdagok szűk rétegénél összpontosul. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon beszélhetünk-e piaci alapon szerveződő társadalomról, amikor Mészáros Lőrinc állami hátszéllel gazdagodik, vagy Andy Vajnát kaszinókoncessziókkal hozzák helyzetbe, a közgazdász azt mondta: nehéz kérdés, mi a piac. Pikettynél a piac ellentéte a szegények versenyképességének növelésébe való közösségi befektetés, az oktatási rendszer, az átképzések, az egészségügy.
Az viszont, ha az állam rendszeresen belenyúl iparági szabályozásokba, és nem is csinál titkot abból, hogy egyes szereplőket helyzetbe akar hozni másokkal szemben, nem nagyon tekinthető piaci folyamatnak – vélte Pogátsa, de megjegyezte, hogy Nyugat-Európában is rendszeresen vannak abból botrányok, hogy bizonyos cégcsoportokat favorizálnak a kormányok. Az amerikai kormányzat is megsegíti a bankokat, az autóipari szektort, vannak kedvenc hadiipari beszállítói, a GDP meglehetősen nagy százalékát költik a favorizált cégek megsegítésére – mutatott rá. Szerinte a sokszereplős, nagyon intenzív piac jobbára nyugaton is illúzió, de hazánkban még kevesebb a szereplő, és még jobban beleavatkozik az állam a piaci folyamatokba.
Illusztráció: Besenyei Violetta
