A táblabíróság csalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a jelenleg 54 esztendős vádlottat.
A 2012-es letartóztatása előtt egyéni vállalkozóként dolgozó vádlott 2000 őszén költözött Szegedre. Régiséggel kereskedett, vendéglátó ipari egységek, játékgépek üzemeltetésével is foglalkozott, majd érdekelni kezdte a bányászati tevékenység is. Bár 2004 nyarától nem rendelkezett bányászati joggal, befektetőket keresett meg a fiktív tevékenység finanszírozására.
Másoknak valótlanul azt állította, hogy a Mátrában rendelkezik nagy erdőrészekkel, ott állítása alátámasztására be is mutatott területeket, de kért pénzt – egyebek mellett – falusi turizmus beindítására, halastó kialakítására, és hivatalos személyek állítólagos lefizetésére is.
A befolyása alá kerülteknek azt állította, hogy életük meghosszabbításához, illetve életben maradásukhoz, céljaik eléréséhez anyagi és egyéb próbákat kell teljesíteniük. Ezek egy részében a sértetteknek pénzt kellett átadniuk a vádlottnak.
Azoknak, akik saját forrásból már nem tudták előteremteni a kért összeget – az igazi okot titokban tartva – rokonaiktól, ismerőseiktől kellett kölcsönöket kérniük.
A pénz a vádlotthoz került, a sértettek nagy része pedig teljesen elszegényedett.
Mivel az ügyben másodfokon eljáró táblabíróság egy vádpontban – ellentéten a Szegedi Törvényszékkel – felmentette a vádlottat, az ítélet nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt kért az esetleges fellebbezés bejelentésére.
(kiemelt képünk illusztráció)
