Kövér László erről a tanácskozáson elhangzott felszólalásában Magyarország álláspontját ismertetve beszélt, a nemzeti parlamentek szerepével illetve az EU jövőjével összefüggésben. A tavaly decemberben befejeződött soros szlovák unós elnökség utórendezvényeként megtartott találkozón egyebek mellett olyan témák kerültek terítékre, mint a nemzeti parlamentek, valamint az EU szerepe, illetve a terrorizmus elleni küzdelem és a migráció.
Az Országgyűlés elnöke rámutatott: a jelenlegi uniós intézményi egyensúlyt biztosító Lisszaboni Szerződés nagy kompromisszumok árán született, s ezért sem kellene megbontani ezt az egyensúlyt, ellenkezőleg stabilizálni kellene azt, mivel ezzel az egyensúllyal elfogadhatóbbá lehet tenni az uniós intézmények működését, mely utóbbira a jelenlegi helyzetben nagy szükség van.
Erre nagy szükség van, mert nemcsak politikailag hibás gyakorlat, hanem jogilag is megkérdőjelezhető, hogy egy kinevezett, technokratákból álló uniós intézmény, az Európai Bizottság a nemzeti parlamentek kritikus tömegével szembe menve egyszerűen lesöpri az asztalról az Önök képviselőtársai által elfogadott véleményeket, indokolta állásfoglalását Kövér László.
Kiemelte: ezen a gyakorlaton az erős Európa megteremtése érdekében is változtatni kell, mert a demokratikus intézmények, és – ezeken keresztül – az Európai Unió erejét a polgárok bizalma adja.
Az Országgyűlés elnöke a nemzeti parlamentek szerepéről szólva említést tett a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kormányfőinek márciusi, Varsóban tartott kormányfői szintű találkozójáról is, amelyen a V4-ek miniszterelnökei közös nyilatkozatukban leszögezték: erősíteni kell az EU törvényhozói és politikai folyamatai feletti nemzeti szintű ellenőrzést.
Hozzátette: a 27-ek állam- és kormányfői Rómában ugyancsak elkötelezték magukat a polgárok véleményének meghallgatása mellett, ám az EB – az unió lehetséges jövőbeni fejlődési lehetőségeit felvázoló – Fehér Könyvében szereplő lehetőségek mindegyike mégis ellentétben áll azzal az elvvel, hogy az EU erősítéséhez csak a tagállami döntéshozatal erősítése vezethet.
Miközben zajlik a vita, az EU jövőjéről, azonközben az EB folytatja a lopakodó, lépésről lépésre zajló hatáskörelvonást a tagállamok rovására, világított rá Kövér László, példaként hozva fel egyebek mellett a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelvek módosítását, ami komoly fenyegetést jelent az új tagállamok polgáraira.
Utalva a migrációval kapcsolatos nézetkülönbségekre Kövér László leszögezte: azokat a tagállamokat, amelyek védik nemzeti kultúrájukat és biztonságukat, nem kioktatni kellene a szolidaritásról, hanem igyekezetük iránt szolidaritást kellene mutatnia azoknak a tagországoknak, amelyek nemcsak áldozatot hoztak az unió keleti irányú bővítéséért, hanem haszonélvezői is voltak annak.
A délutáni ülésen a résztvevők a nemzeti parlamentek szerepének a lakossági megismertetéséről, illetve a döntéshozatalnak az emberekhez való közelebb hozásáról cseréltek eszmét. Kövér László délutáni hozzászólalásában az illegális bevándorlás összefüggésében emlegetett populizmus kapcsán azt mondta: az európai politikai elitben nem mindenki tiszteli az embereket, a valóságot és a demokráciát, és olyanak is vannak, akik populizmust emlegetve száműzni akarják a politikát a valóságból. A házelnök az ilyen “valóságtagadás” példájaként az illegális bevándorlást hozta fel, amelynek egyes politikusok általi támogatása kulturális, társadalmi és politikai destabilizációt fog eredményezni Európában.
A legjobb módszer a politika és a polgárok közelítésére az, ha mi felelős európai politikusok a huszonnegyedik órában visszatérítjük az európai politikát az európai emberek által megélt valóságba, amíg még nem késő, szögezte le Kövér László.
