Több tekintélyes német újság, a Politico brüsszeli hírportál, a The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai lap, a Financial Times londoni gazdasági napilap, a belga Le Soir és osztrák Der Standard is kommentárban foglalkozott szerdán a felsőoktatási törvény módosításának elfogadásával.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap Az oktatás Orbán-féle etnicizálása címmel tárcarovatában közölte a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kelet- és délkelet-európai történelemmel foglalkozó kutatójának, Martin Schulze Wesselnek az írását, amelyben a szerző kiemelte, hogy a budapesti Közép-európai Egyetem Európa legsikeresebb egyetemei közé tartozik, most pedig Orbán Viktor kormánya “le akarja kapcsolni ezt a világítótornyot”.
Noha máshol a CEU “mintaegyetemnek” számítana – fejtette ki Wessel -, Magyarországon, ahol Orbán Viktor magyar eszménynek tette meg az etnikai homogenitást és államszervező elvvé emelte az illiberális demokráciát, nem szívesen látják”, és a kormányfő arra törekszik, hogy “elűzze az országból”. Hozzátette, hogy
A szerző szerint Közép-Kelet-Európában az egyetemek “mostanáig a legfontosabb ellentáborai voltak az autoriter és populista államideológiáknak”, de nem azért, mert szándékosan szembehelyezkednek a kormányokkal, hanem azért, mert egyetemek. Kiemelte: “Orbán törvénye, amely ki akarja űzni a CEU-t Magyarországról, Európa lényege ellen irányul”, továbbá
megsérti a tudomány szabadságának alapelvét, és megfosztja a közép-kelet-európai hallgatókat sok képzési lehetőségtől.
A liberális Süddeutsche Zeitung Magyarország nemet mond a tudományra címmel közölt összeállítást, amelyben a szerző, Cathrin Kahlweit kiemelte, hogy a jogszabály-módosítás ugyan nagyjából kéttucat egyetemet érint, de mindenekelőtt egy egyetemre, a CEU-ra irányul. Hozzátette: lehetséges, hogy a CEU jövőre bezár Budapesten, s Vilnius és Bécs is jelentkezett már új helyszínként, de az egyetem vezetősége egyelőre küzdeni akar és bírósághoz fordul.
Így vagy úgy, a diákok és a tudósok a döntéssel túszokká váltak Orbánnak a CEU alapítója, George Soros ellen vívott háborújában
– írta a müncheni lap tudósítója.
A Spiegel Online hírportál Orbán keresztülveri a Soros-egyetem elleni törvényt címmel közölte Keno Verseck összefoglalóját, amely szerint a módosításnál alkalmazott gyorsított eljárásnak az az oka, hogy Orbán “a felháborodás olyan hullámával szembesült, amelyet rég nem tapasztalt”. A szerző kifejtette: Soros egy ideje “a magyar kormány ellenségképét jelképezi, mert az amerikai tőzsdemilliárdos egy liberális társadalmi modellért lép fel” és alapítványával számos nem kormányzati szervezetet (NGO) támogat, amelyek a többi között a polgári és emberi jogok, a jogállamiság és a korrupció megfigyelése területén tevékenykednek. Ezzel szemben Orbán “az illiberális állam koncepcióját képviseli, amelyben a nemzeti és kollektív érdekek az egyéni szabadságok felett állnak”.
Hozzátette: az NGO-kra vonatkozó tervezett változások eddig nem váltottak ki széles, nyilvános tiltakozást, de “a Lex CEU miatt formálódhat ilyen mozgalom, hiszen az elégedetlenség messze behatol a konzervatív és a kormányhoz hű tudományos körökbe”.
A Politico brüsszeli hírportál úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak többet kell tennie a Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonló “bajkeverők” megrendszabályozása érdekében. Mint írták, a két ország eltávolodott a liberális demokrácia alapértékeitől, Magyarország esetében ezt a Közép-európai Egyetemre (CEU) vonatkozó törvénnyel és a külföldi finanszírozású civil szervezetekre vonatkozó törvénytervezettel szemléltették.
A cikk szerzői szerint Orbán Viktor miniszterelnök 2010 után jelentősen korlátozta az ellenzék mozgásterét, a 2014-es újraválasztását követően pedig “a maradék gátlásait is elvesztette”. Az európai intézmények tanácstalanok, hogy milyen választ kellene adniuk a helyzetre, de “Brüsszelnek nem szabad elfelejtenie, hogy Közép-Európa feltörekvő autokratáinak az Achilles-sarka, hogy szükségük van az Európai Unióra” – mutatott rá a hírportál.
Ha Magyarország és Lengyelország vezetői eltökéltek az 1989 óta tartó folyamatok visszafordítását illetően, akkor Brüsszel nem tudja megállítani őket. Az európai intézmények azonban világossá tehetik, hogy mi forog kockán, ha emlékeztetik rá a visegrádi országokat, mennyi mindent nyertek az uniós tagsággal, és hogy az európai adófizetőknek nincs oka fizetni a régió feltörekvő autoritereinek számláit
– írta a Politico.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti-politikai lap cikkében megemlítették, hogy a magyar parlament hamarosan a külföldi finanszírozású civil szervezetekre vonatkozó törvénytervezetről is szavazni fog. Mint írták, Magyarország mellett Szlovákiában, Lengyelországban és Macedóniában is vannak az oroszországi jogszabályhoz hasonló javaslatok, amelyek főként Soros György ellen irányulnak. Orbán Viktor miniszterelnök a 21. századi nacionalizmus legfőbb európai zászlóvivőjévé formálta Magyarországot – írta a WSJ.
A Le Soir című belga újság arról írt, hogy a CEU a magyar kormány legújabb célpontja, noha korábban már több más, Soros Györgyhöz köthető szervezetet is támadás ért a kormány részéről. Hangsúlyozták, egyesek szerint Orbán következetesen a “bűnbakképzés” taktikáját használja a hatalma megszilárdítása érdekében, félelmet kelt többek között a migránsok és az európai intézmények ellen.
A Financial Times budapesti tudósítója, Andrew Byrne szerint a legrangosabb magyar egyetem az alapítójához, Soros Györgyhöz fűződő kapcsolatai miatt vált Orbán Viktor céltáblájává. Orbán, aki korábban maga is Soros-ösztöndíjas volt, de azóta keményvonalas populistává vált, egyre erőteljesebben bírálja a Soros által támogatott civil szervezeteket, a budapesti születésű nagybefektetőt és jótékonysági alapítványait pedig olyan árnyékhatalomként állítja be, amely az idén ki lesz szorítva Európából – áll a londoni gazdasági napilap írásában.
E stratégia követőkre lel szerte Közép- és Kelet-Európában, ahol a helyi vezetők egyre hangosabb retorikával bélyegzik fizetett külföldi ügynököknek az értelmiséget, a civil társadalom aktivistáit és az újságírókat, és a lakossági elégedetlenség megnyilvánulásait is külső hatalmak szította megmozdulásoknak nevezik – írja a Financial Times budapesti tudósítója.
Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton egyetem professzora a lapnak kijelentette: a törvénymódosítás is illusztrálja a Fidesz gyanakvását a felsőoktatás függetlenségével szemben. “A CEU volt az utolsó olyan egyetem Magyarországon, amelyhez még nem nyúltak hozzá, így csak idő kérdése volt, hogy a kormány indul meg ellene” – fogalmaz Kim Lane Scheppele.
A CEU Budapesthez, Varsóhoz vagy Prágához tartozik és nem Bécshez – olvasható a Der Standard című osztrák lap online változatának kommentárjában. A szerző szerint az, hogy a bécsi főpolgármester-helyettes meghívta a CEU-t Bécsbe, barátságosabban hangzik, mint amilyen valójában. A cikkíró úgy vélte, hogy az egyetem elköltözése Orbán kezére játszana, hiszen megszabadulhatna az egyemtől és egyúttal elutasíthatná a vádat, hogy szétrombolt egy tudományos intézményt. A főpolgármester helyettes szerint a meghívás nem átcsábítás, azonban a szerző valójában annak értékeli.
Ausztria ne próbáljon meg hasznot húzni a magyarországi liberálisok szenvedéséből
– jelenti ki. Egyúttal felhívja az osztrák kormány figyelmét: ideje lenne állást foglalnia amellett, hogy a CEU Budapesten maradjon.
(MTI)
