Minden korábbinál alacsonyabb szintű a csecsemőhalandóság Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 3,9 ezrelék volt ez a mutató.
A témában tartott keddi sajtótájékoztatón Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója elmondta: ez az adat a 2015-ös adatokhoz képest 7, a 2013-as eredményekhez viszonyítva pedig 25 százalékos javulást jelent. Ez a perinatológusok, csecsemő- és gyermekgyógyászok, védőnők és szakdolgozók munkáján túl köszönhető az elmúlt években végrehajtott ötmilliárd forintos műszerbeszerzésnek is, amelynek révén az ország 21 PIC-osztálya újult meg.
Szabó Attila az elsődleges célok között említette a magas színvonalú képzés megőrzését, és a folyamatos fejlődés biztosítását az orvosképzést végző egyetemeken. Biztosítani kell a műszerpark korszerűsítésének folytatását is – mondta.
Szabó Miklós, az egészségügyi szakmai kollégium újszülöttgyógyászati tagozatának vezetője arról beszélt: Magyarországon nem volt ilyen alacsony a csecsemőhalandósági mutató, amely már megközelíti az unió 3,6 ezrelékes átlagát. Szerinte a következő öt-tíz évben csak akkor tartható meg ez a jó eredmény, ha a koraszülöttek, újszülöttek, csecsemők gyógyítása egy deklarált nemzeti stratégia mentén folyik.
Azt szeretné a gyermekgyógyász szakma, hogy Magyarországon az újszülöttek és csecsemők gyógyítása, egészségének megőrzése egy explicit, külön megfogalmazott kormányzati céllá, kormányzati programmá váljon
– mondta. Kitért arra is, hogy Magyarországon minden tízedik újszülött koraszülöttként jön a világra. A koraszülöttség nagyon összetett folyamat, azonban az édesanyák egészségi állapota, a magzatra káros életvitel (például alkohol- és drogfogyasztás), vagy a szociális helyzet szerepet játszik a koraszülésben – hangzott el. (MTI)
