Egyszer már elutasított a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egy olyan népszavazási kérdést, ami nemzetközi szerződésről szólt volna, így a paksi bővítés esetén sem lehet ez másképp – magyarázta a helyzetet Lövétei István alkotmányjogász az InfoRádiónak pénteken. Lövétei szerint
önmagában az, hogy legyen-e paksi bővítés vagy ne, lehetne népszavazás kérdésének a tárgya. Az alaptörvény szabályai szerint azonban mégsem lehet népszavazás tárgya, mivel eszerint nemzetközi szerződés tárgyában nem lehet népszavazást lefolytatni.
Persze mindez a kérdés feltevésétől is függ, amivel az LMP próbálkozik. Újfajta kérdésfeltevés esetén az NVB-nek is újfajta választ és érvrendszert kell válaszul adnia. Ha már népszavazás, Lövétei a tavalyi kvótanépszavazásról is beszélt, ami nem volt jogszerű szerinte. A magyarázat egyszerű: magyar népszavazás nem kötheti az uniót, hogy mit tegyen, csak olyan témára vonatkozhat, ami az Országgyűlés hatásköre.
Ezért ez jogilag semmiképpen sem volt egy igazi népszavazás. Ez semmi más nem volt, mint népszavazás módjára lefolytatott közvélemény-kutatás. Fel sem merül az érvényesség kérdése.
No, de menjünk vissza Paks 2 kérdésére: milyen kérdésfeltevés torpedózhatná meg Paks 2-t. Például az, ha a nukleáris energia hazai tiltásáról akarnak valakik népszavazást rendezni. Lövétei példának a majdnem elkészült ausztriai zwentendorfi erőművet hozta fel, amit üzembe helyezés előtt egy nappal állítottak le, miután egy népszavazás megbuktatta a projektet. Lövétei valamiért hozzátette:
Ám ez tartalmilag mégis azt jelenti, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik a népszavazás, tehát szerintem ilyet nem lehet csinálni.
