Az alkotmányosság ma Magyarországon olyan, mint az olcsó húsvéti csokinyúl, amire rá van írva, hogy nyomokban csokit tartalmaz
– mondta Majtényi László jogtudós, köztársasági elnök-jelölt a Republikon Intézet „Köztársaságielnök-választás 2017″ című konferenciáján. Szerinte fontos lenne újra egy szabad, demokratikus országban élni. Ezért az alkotmányosság helyreállítása nem egy baloldali projekt, hanem az alkotmányos jobb és baloldal közös ügye, amely kifejezi a magyarok közös értékeit.
Hozzátette: az alkotmányos jobboldalba nem tudja beleszámítani a Fidesz elitjét, hiszen éppen ők számolták fel a joguralmat Magyarországon.
Személyek uralkodnak
Majtényit civilek egy csoportja jelölte, majd a Jobbik kivételével beálltak mögé az ellenzéki pártok, így ő lett az ellenzék hivatalos jelöltje. Hétfőn a parlament közte és Áder János közül fogj megválasztani a következő köztársasági elnököt. Bár egy pillanatig sem kétséges, hogy a többséggel szemben a civil-ellenzéki jelöltnek nincs esélye, a beszélgetésen elemzők vitatták meg, mit üzen a jelölése a demokrácia és az alkotmányosság szempontjából.
Majtényi a beszélgetésen elmondta: természetesen tisztában van az esélyeivel, de szerinte nem az ő személye, annak megítélése a valódi kérdés, hanem az, hogy az elmúlt hetekben beszélhetett a negyedik köztársaság esélyeiről és alapelveiről, s hogy a közbeszédben a kormányzat által felszámolt alkotmányosság újra témává válhatott elnökjelölti kampánya során.
Éppen azért vállalta el a jelölést, hogy beszélhessen az embereknek a negyedik magyar köztársaságról, egy olyan országról, ahol az intézmények védik a polgárokat az állam túlkapásaitól, és nem személyek uralkodnak, mint most.
Jártam az országot és az alkotmányos Magyarországról beszéltem, már ezért megérte a jelölésem.
Szerinte a jelölésének a tétje nem az, hogy elnök lesz-e, hiszen éppen azért álltak be a pártok mögé, mert esélytelen. Egy másfajta vita esélyét kínálja, amelyben az alkotmány kerül szóba. Márai Sándort idézte, aki szerint Magyarországon a semmibe hullanak a szavai, de itt most nem, mondta. Hozzátette: neki öt unokája van, nem mindegy, hogy ők milyen országban nőnek fel.
Nem akarta vállalni
A jelölésével kapcsolatban néhány kulisszatitkot is megosztott a közönséggel. Azt mondta, december közepén keresték meg civilek, akiket korábban már ismert, de nem tartoztak a baráti körébe. Először nem akarta elvállalni a felkérést, mert úgy vélte, nála sok alkalmasabb jelölt is van az országban, ezeket elmondta az ellenzéki pártoknak is. Azt nem akarta elárulni, kikre gondolt, mert erre tőlük nem kapott felhatalmazást. Csak annyit mondott: volt közöttük nő (ő eleve női jelöltet szeretett volna), illetve ismert spirituális vezető is, akik jobban tudnák képviselni a nemzet egységét, mint ő.
Ezt követően január közepén találkozott először a demokratikus pártok képviselőivel, akikkel érdemi, tartalmi megbeszélést folytatott. Bár nem gondolta, hogy meglesz a jelölés (a parlamenti képviselők egyötöde, negyven fő jelölhet köztársasági elnököt), megírta 4 pontos programját. Ezek nem azt tartalmazzák, hogy ő mit tenne elnökként, hanem olyan feltételek, amelyek teljesülése esetén újra demokráciában élhetnénk:
- vissza kell állítani az alkotmányos köztársaságot
- biztosítani kell a szabad és tisztességes választásokat a demokratikus nyilvánosság teljes érvényesülésével
- fel kell karolni a szegényeket, elesetteket
- fel kell számolni az államosított korrupciót
Ehhez az LMP kérésére ötödikként felvette a jövő nemzedékek képviseletét.
Mi viszi előre az alkotmányosságot?
Majtényi kérdésre válaszolva elmondta, liberális jelöltnek tartja magát, és nincsenek további politikai ambíciói. Legalábbis a magyar köznyelv által használt értelemben, amely a politikát pártpolitikának gondolja. Ebben az értelemben a politizálást nem kezdi el, hanem nem hagyja abba. Azt mondta, az elnökjelölti vállalása március 13-ig szól, de utána is ugyanúgy fog politizálni, azaz közügyekkel, alkotmányossággal foglalkozni, mint most.
Arra a kérdésre, hogy szabad-e jelöltté válni egy nem legitim, alkotmányellenes politikai berendezkedésben, amivel esetleg hitelesíti ezt a rendszert, azt válaszolta: mindig az a kérdés, hogy mi viszi előre az alkotmányosság ügyét. Amikor 1985-ben a Demokratikus Ellenzék párhuzamos jelölteket, parlamenti képviselőket állított, az vitte előre az alkotmányosságot.
Elnöki szerepfelfogásáról szólva azt mondta, két példa lebeg előtte: Göncz Árpád emberszeretete, közvetlensége és Sólyom László alkotmányjogi szigora, elvi kiállása. Bár két ennél különbözőbb karaktert nem nagyon lehet elképzelni, belőlük lehetne összegyúrni egy nagyon jó köztársasági elnököt. Majtényi először mondta el véleményét Áder János köztársasági elnökségéről is.
Áder János távolról sem ideális elnök. Nem értem, Paksot hogyan írhatta alá.
Végezetül mondott egy biztatót is: szerinte a közkeletű vélekedéssel szemben nem volt olyan szörnyű az elmúlt 30 év, hiszen 20 évet egy szabad országban tölthetett. Ha belegondolunk, talán a mohácsi vész óta alig lehetett ilyen korszakot találni a magyar történelemben, mondta. Arra figyelmeztetett, hogy bár a harmadik köztársaság bűnei számosak, ezért ne az alkotmányos demokráciát utáljuk meg.
