Balog Zoltán miniszter indirekt módon kimondta, hogy a minisztersége alatti oktatási átalakítás kudarcot vallott. Ez mindenképpen előrelépés, de itt meg is állhatunk az eredmények felsorolásában
– mondta a 24.hu-nak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken bejelentette: 9 osztályossá alakítják az alapképzést, de arról még viták zajlanak, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás.
Palkovics László államtitkár hétfőn ezt úgy pontosította, hogy a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, elmondta továbbá, hogy az első 9 osztályos évfolyam a tervek szerint már 2019-ben indulna. Az új évfolyam bevezetésének vetületeként megemlítette a pénzügyi források emelését, a pedagóguslétszám növelését, valamint a pedagógus-továbbképzés kiterjesztését is.
Szerinte a Nemzeti alaptantervet (NAT) is módosítani kell, ám erre utaló előterjesztésről nem tud (a Köznevelési Kerekasztal kedden ismerteti az új Nemzeti alaptanterv koncepcióját – a szerk.). Egyelőre csak az iskolaszerkezet általuk preferált (pre school) átalakításáról van szó, ami gyakorlatilag nem jelent mást, mint a legegyszerűbb megoldást. Lényegében hozzá kívánnak tenni egy évet a jelenlegi nyolcosztályos általános iskolához, amitől javulást senki ne várjon, figyelmeztet Mendrey.
Úgy véli, a jelenlegi iskolaszerkezet átalakítása magával kell hogy vonja a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzés kivezetését a rendszerből. A kilenc évfolyamos alapképzés feltétele ugyanis az egységes alapismerethez jutás biztosítása az ország egész területén.
Nem kérdezték meg a szakmát
Bár Balog Zoltán azt mondja, az átalakítás szükségességéről szakmai konszenzus van, Mendrey tudomása szerint az EMMI nem kérdezte meg a szakmát, nem volt semmilyen előzetes egyeztetés, a miniszter bejelentése teljességgel váratlanul érte a pedagógusokat.
A Köznevelési Kerekasztal résztvevőitől származó információ szerint a legutóbbi kerekasztalos egyeztetésen sem az iskolaszerkezet, sem a NAT felülvizsgálata nem került szóba, és nem tudok arról sem, hogy készültek volna minisztériumi hatástanulmányok.
– mondta Mendrey, aki szerint jó lenne tudni például, milyen gazdasági hatásai lennének a munkaerőpiacra annak, ha az érettségit egy évvel eltolnák az alsó tagozatos évfolyam beillesztése miatt.
Szerinte másfél-két év alatt lehetetlen megtárgyalni és kivitelezni egy ekkora horderejű döntést, amely évtizedekre befolyásolja a gyerekeink életét, a kapkodás csak megsokszorozza a károkat. Összehasonlításul elmondta: a finneknek 40, a lengyeleknek 9 évre volt szükségük ahhoz, hogy átalakítsák az oktatási rendszerüket. Meglátása szerint ráadásul minden nap ártalmas, amelyet a nemzeti köznevelési törvény által determinált közegben töltenek a közoktatás szereplői.
A lényeg a jó tanterv
Nahalka István oktatáskutató egyetért abban, hogy Magyarországon mindenképpen növelni kell az egységes és általános képzést, és ebben valóban szakmai konszenzus van az oktatáskutatók között. A nemzetközi trend is az, hogy a nyolcosztályos iskolákat megszüntetik Európában, ma már csak Magyarországon található ilyen. Legutóbb a finnek és a lengyelek alakították át az általános iskolai képzésüket. A finnek 6-7 éves korban bevezettek egy iskolai felkészítő képzést, a gyerekek utána lépnek be a kilencosztályos általános iskolába, majd jön a hároméves középiskolai képzés.
Az oktatáskutató szerint szinte mindegy is, hova illesztik a kilencedik évfolyamot, ha az átmenethez jó pedagógiát, tantervet alakítanak ki.
Bárhogy változtat a minisztérium, az egyik fő kérdés, hogy a 9 osztályos általános iskola miatt az egész érettségit eltolnák-e egy évvel, vagy a jelenlegi rendszeren belül mozgatnák a határokat. Ez azonban egyelőre egyáltalán nem derült ki Balog szavaiból – mutat rá Nahalka. Márpedig az érettségi „megbolygatása” esetén a gyerekek jó része egy évvel később kerülne ki a munkaerőpiacra, ám az oktatáskutató is úgy tudja, hogy erről nem készültek hatástanulmányok a minisztériumban.
A Civil Közoktatási Platform – a finn példa alapján – 10 évfolyamos általános iskolai képzést javasol, 2 vagy 3 éves szakoktatással, illetve általános érettségit adó képzéssel, mondja Nahalka, aki egyetért azzal, hogy a szakképzés minél később kezdődjön, ő a 11. osztályt javasolja.
Mendrey László végszóként hozzátette: a valódi szakmai érdekegyeztetést felgyorsítani lehet, de megspórolni nem. Szerinte az oktatás átalakításának irányát a szakma képviselőinek kell meghatározni. Ebből több mint hiba kihagyni azokat, akiknek félelmeit minden szempontból visszaigazolta az elmúlt öt év szakmaiatlan ámokfutása. Mendrey szerint a kormány dolga csak annyi, hogy az oktatás átalakításához szükséges feltételeket biztosítsa.
Kérdéseinkkel megkerestük az EMMI-t is, de a tárca cikkünk megjelenéséig nem reagált.
