A cikk szerint a törvényjavaslat várhatóan elő fogja írni, hogy a civil szervezetek adjanak számot a külföldről kapott pénzügyi támogatás mértékéről.
A cikkíró szerint a magyar kormány – vélhetőleg Donald Trump választási győzelmétől és az alternatív jobboldal washingtoni felemelkedésétől lendületet kapva – korlátozni fogja azoknak a nem kormányzati szervezeteknek a befolyását,
A szerző úgy véli, a Soros György-ellenes érzelmek iránt a Trump-adminisztráció részéről érzékelt rokonszenv a jelek szerint felbátorította Közép- és Kelet-Európa politikusait, hogy fokozzák a magyar származású amerikai milliárdos és filantróp által támogatott szervezetek elleni támadásaikat. A Soros által finanszírozott alapítványok veszélyeire figyelmeztető retorika egyre gyakoribbá vált Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Szerbia politikusainak körében is – tette hozzá.
A cikk szerint egyes megfigyelők attól tartanak, hogy Soros György és a külföldi finanszírozású civil szervezetek elleni további támadások a demokratikus normák leépítéséhez vezetnek Közép- és Kelet-Európában.
Brüsszel nem bírja a konfliktust?
A brüsszeli hírportál egy másik cikke szerint elhárult az utolsó jelentősebb akadály is a paksi atomerőmű bővítése elől az Európai Bizottság hétfői döntésével, bár szinte bizonyosan újabb jogi csatározások fognak következni. A döntés azt jelzi, hogy Brüsszel az EU-t érintő sorozatos válságok közepette nem kíván újabb konfliktusba bonyolódni – írta a portál.
Az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportál beszámolójában egyebek mellett hangsúlyozták, a paksi bővítés a bírálók szerint újabb példája annak, hogy