Belföld

Kanyaró: a ’90 előtt születettek nincsenek teljes biztonságban

Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak

– mondta Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 csatorna híradójában.

A mostani védőoltás már megfelelő védettséget biztosít, ráadásul az oltást ismétlik kisiskolás- és kamaszkorban. Ugyanakkor a védettség csökkenhet felnőttkorra, de a betegség kialakulását és a járványt még így is megakadályozhatja – tette hozzá.

Sokaknak csak egy oltásuk van

Hazánkban 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, így a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében azonban 1989-től már két dózis morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagot adtak be.

Az egyiket 15 hónapos, a másodikat 11 éves  korban kapják meg a kisgyermekek, majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával.

A kettő a biztos

Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró – áll az ÁNTSZ közleményében.

A 98-99 százalékos védettséghez tehát két MMR-oltásra van szükség.

A betegség pedig bármikor felbukkanhat, hiszen Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek.

A kanyaró súlyos, fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. A már a lappangási idő utolsó fázisában, még a tipikus kiütések előtt fertőzhet a beteg.

(Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik