Nem ő volt, a felvételek rossz minőségűek – egyebek mellett ezzel érvelt a bíróságon, csütörtökön S. Ábel, akit azzal vádolnak, hogy többször belelőtt egy gyorsétterem mennyezetébe a Móricz Zsigmond körtéren még 2013-ban. A fiatalember tehát tagad, és azt mondta, ha nem kap felmentő ítéletet, az alkotmánybírósághoz fordul.
Nem tetszett neki, hogy újságírók is jelen vannak a tárgyalásán, ennek többször hangot is adott. Szerinte épp a sajtó miatt fog súlyosabb büntetést kapni, és azért kapott korábban is azt.
Az ügyben jövő pénteken várható ítélet.
Ahogy arról beszámoltunk, 2015. április végén lőfegyverrel visszaélésben és fegyveresen elkövetett garázdaságban mondták ki bűnösnek S. Ábelt a gyorsétteremben történtek miatt. Az ügyben a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség emelt vádat. A bíróság öt év börtönnel sújtotta a fiatalembert, ő azonban nem fogadta el a döntést.
A neve azonban nem a fenti lövöldözés kapcsán vált ismertté. 2010 februárjában fogták el először, mert felmerült a gyanú, hogy gyilkosságra készül. A vádiratban az állt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen hallgatója részletes tervet dolgozott ki: először is belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén pedig legálisan megvásárolt egy fegyvert, hogy valamelyik nagy bevásárlóközpontban legalább huszonkét embert megöljön – minden egyes addigi életévéért egy-egy embert. A rendőrségen először még részletes beismerő vallomást tett, később azonban már tagadta bűnösségét. Hosszú időt töltött előzetes letartóztatásban, illetve az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. A korábban készült szakvélemények megállapították, hogy csak korlátozottan beszámítható.
Ebben az ügyben tavaly év végén fordulat történt, az alkotmánybíróság ugyanis részben igazat adott neki és megsemmisítette a Kúria 2015. júniusi ítéletét, amelyben a volt ELTE-s joghallgatót jogerősen – egyebek mellett – emberölés előkészülete miatt két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kihirdetett AB-határozat a Kúria ítéletét alkotmánysértőnek találta, mert annak meghozatalában olyan bíró is részt vett, aki a büntetőeljárás nyomozati szakaszában is hozott egy döntést: ezzel sérült S. Ábel alkotmányos joga a tisztességes bírósági eljáráshoz.
Így abban az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2014-es ítélete a jogerős – akkor a 21 hónapot előzetesben töltő S. Ábel 50 nap közmunkát kapott, mivel úgy ítélték meg, hogy nem akart embert ölni, ezért csak közveszély okozásában találták bűnösnek. A hosszúra nyúlt előzetes börtönbüntetés miatt kártérítés is megilleti
