Egy éve derült ki, hogy lehallgatták az MTVA vezetőit, köztük Vaszily Miklós vezérigazgatót. A rendőrség nyomozni kezdett, majd átkerült az ügy a Fővárosi Főügyészségre, amely február elején megszüntette a nyomozást, mondván nem áll meg a tiltott adatszerzés gyanúja, mert az csak más lakásában vagy egyéb helyiségben valósulhat meg, az MTVA irodái meg nem azok.
A szocialista Harangozó Tamás a lehallgatási botrány miatt megkérdezte a legfőbb ügyésztől, jól érti-e, és a közintézményekben, munkahelyeken valóban
Az ellenzéki politikus furcsállotta, hogy tiltott adatszerzés miatt azért nem nyomoztak tovább, mert az MTVA irodáiban és tárgyalóiban lehetetlen ezt a bűnt elkövetni. Harangozó Tamás azért is meghökkentőnek tartotta ezt, mert a Btk. a tiltott adatszerzést így határozza meg:
Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából
a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó – bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti,
c) más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
d) elektronikus hírközlőhálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Harangozó arra várt választ Polt Pétertől, hogy mindezt szerinte is csak egy magánlakásban lehet-e elkövetni.
Valóban az az ügyészség szakmai álláspontja, hogy a közintézményekben dolgozók lehallgatása nem valósít meg tiltott adatszerzést? Jól értjük, hogy az MTVA épületében, a közigazgatási hivatalokban dolgozók Mindez miként viszonyul ahhoz a jogszabályi rendelkezéshez, miszerint az MTVA nemzetbiztonsági védelem alatt álló intézmény?
Ezen túl a szocialista képviselő tájékoztatást kért arról, hol tart az MTVA lehallgatási botránya ügyében jelenleg az eljárás.
Polt Péter talányos választ adott. Szerinte a Fővárosi Főügyészség nyomozást megszüntető határozata valóban utalt arra, hogy a tiltott adatszerzés, illetve a magánlaksértés törvényi tényállásában ugyanazok a fogalmak szerepelnek. Az ítélkezési gyakorlat szerint az úgynevezett „házi jog” büntetőjogi védelme csak a polgárok lakhatási céljait szolgáló épületekre és azokra az épületrészekre terjed ki, amelyek szoros összeköttetésben állnak a lakással, illetve az egyéb helyiségre még akkor, ha az adott ingatlanon lakás is van.
Ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolva az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult a tiltott adatszerzés törvényi tényállásának olyan megfogalmazásáért, amely az elkövetés helyének tágabb meghatározásával alkalmas a jogi tárgy szélesebb körű, hatékonyabb védelmére.
