Vlaho Orepic a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: a szisztematikus határellenőrzési rendszer azt eredményezheti, hogy sorok alakulhatnak ki egyes határállomásokon, mert az átkelni kívánókat egyenként kell megvizsgálni. A megbeszélésen született megállapodás szerint megbízzák a határrendészetért felelős vezetőket, hogy “ezeket a nem várt eseményeket megelőzzék”.
A horvát belügyminiszter azt mondta: ugyanabban a biztonsági környezetben élünk és naponta előfordulnak olyan jelenségek, amelyek új feladatokat szabnak. Vlaho Orepic érthető biztonsági oknak nevezte a módszeres határellenőrzési rendszer bevezetését. A miniszter elmondta: megbeszélésükön érintették a migrációs válságot, illetve a migrációs folyamat jelenlegi állását, de találkozójuk nem ennek a témának volt szentelve. Vlaho Orepic külön megköszönte a magyar félnek, hogy támogatja Horvátországnak azt a törekvését, hogy a schengeni övezethez tartozzon.
Mi lesz az Adriára igyekvőkkel?
Pintér Sándor azt hangsúlyozta: az Európai Unió döntött a szisztematikus határellenőrzésről, annak bevezetését úgy szeretnék elérni, hogy növeljék a biztonságot, de a két ország állampolgárai ne érezzék tehernek az intézkedést. Hozzátette: mindenkit ellenőrizniük kell, független attól, hogy ki- vagy belép a határon. Ugyanakkor megfelelő rendszer kialakítása szükséges ahhoz, hogy se most, se a nyári csúcsforgalomban, amikor sok magyar az adriai tenger partjára menne nyaralni, ne kelljen a határállomáson hosszan várakoznia.
Az MTI kérdésére Pintér Sándor elmondta: a szisztematikus határellenőrzési rendszert az uniós rendelkezés kihirdetésétől számított 20 nap elteltével kell kötelezően alkalmazni. Arra a kérdésre, hogy az új rendszer szükségessé teszi-e a határállomásokon szolgálatot teljesítők számának a növelését, azt mondta: a rendszer kidolgozásával megbízott vezetők, ha arra jutnának, hogy szükséges, akkor meg kell vizsgálni ennek költségvetési oldalát.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: tranzitzónák a szerb határszakaszon vannak, a horvát határ közelében nem terveznek ilyet. A tranzitzónákat a későbbiekben a szerb határnál szeretnék bővíteni, ide szállítanák azokat, akikkel szemben menekültügyi, idegenrendészeti eljárásokat kell lefolytatni.
Mindenkit csekkolnak
A múlt hét csütörtökön elfogadott jogszabály értelmében az Európai Unióba (EU) beutazó vagy az EU-t elhagyó minden uniós és nem uniós polgár adatait végig kell futtatni a Schengeni Információs Rendszeren és más releváns adatbázisokon, hogy az illető okmányai nem vesztek-e el vagy nem lopták-e el azokat. Az uniós tanáccsal kötött decemberi megállapodás értelmében a tagállamoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az utazó nem jelent-e veszélyt a tagországok biztonságára.
Amennyiben a módszeres ellenőrzések nagyon lelassítanák a légi, szárazföldi és tengeri forgalmat, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy célzott ellenőrzésekre térnek át, amennyiben a kockázatelemzés azt mutatja, hogy ezzel nem nő a fenyegetettség.
A repülőtereken a tagállamok a rendelet hatályba lépése után hat hónapig végezhetnek célzott ellenőrzéseket, ezt az időszakot kivételes körülmények között – például, ha a repülőtérnek egyelőre nincsenek megfelelő eszközei a szisztematikus ellenőrzésekre – 18 hónappal lehet meghosszabbítani.
