Egyre rosszabb a helyzet a beszédzavaros gyerekeknél, ugyanis nő a számuk – írja a Magyar Nemzet egy meg nem nevezett vidéki logopédusra hivatkozva. Szerinte a beszédészlelési zavar is egyre gyakoribb, a kicsik nehezen rakják össze a bonyolultabb szavakat, de sokszor az összetett mondatok megértése is gondot jelent nekik (ez a specifikus nyelvi zavar). A szülők feladata sokat beszélni a gyerekhez:
Egy másfél-kétéves gyereknek nem az okostelefont kell odaadni, hanem ölbe venni, mesélni, énekelni neki, és megszámolni a lépcsőket, mikor felfelé meg lefelé megyünk.
A megszólaltatott logopédus szerint gyakran azt a munkát kell elvégezniük, amit a szülőnek kéne. A gyerek ugyanis nem fog nekik válaszolni, ha napi három órát mókol a tablettel. A fő gond azonban a szakemberhiány, öregedik a szakma, nem választják a pályát a fiatalok. Vidéken rosszabb a helyzet, mint a fővárosban.
Szeptembertől tovább nőhetnek a logopédusok terhei, mivel nemcsak az öt-, de a háromévesek szűrése is kötelező lesz. Ehhez a feladatduplázódáshoz viszont nincs elég ember, a megszólaló logopédus szerint a szűrést még csak-csak elvégzik, de rejtély, utána kinek lesz kapacitása a gyerekekkel foglalkozni.
A szakemberek kénytelenek lesznek szelektálni, előrébb veszik majd a beszédészlelési és nyelvi zavaros gyerekeket, mint a kiejtési nehézségekkel küzdőket. A Közonti Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyébként 2015-ben 78 ezer gyereknek volt szüksége beszédjavításra, közülük 52 ezren óvodások voltak.