Amikor a Fővárosi Közgyűlés 2015 nyarán elsöprő többséggel támogatta az olimpiai pályázat beadását, sokan csak legyintettek.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jó ideje küzd azzal, hogy a játékok rendezésére csak metropoliszok és autoriter/diktatórikus rendszerek jelentkeznek. A 2022-es téli olimpiáért például Peking és a kazahsztáni Almati küzdött meg, míg Oslo, Stockholm és Krakkó visszalépett. A NOB vezetése látszólag komolyan gondolja az emberi léptékű olimpia ötletét, az e követelménynek megfelelő, emberi léptékű városok viszont nem hisznek benne. Budapest volt a kivétel.
Bár egymás között gyakran mondogatjuk, hogy az olimpia előtt egy átlagos keddet kellene zökkenőmentesen megrendeznünk, tény, hogy amikor az Orbán-kormány 2002-ben először olimpiát álmodott, egyetlen arra alkalmas helyszín sem volt Budapesten. Most nagyjából egy tucatnyi van, és nem csak stadionok.
Lesz itt minden
Ráadásul a kormány nem titkolja: az olimpiai pályázat sikerétől függetlenül a tervezett létesítmények zöme megépül, legyen szó teniszcentrumról, velodromról vagy szlalomkajakpályáról. A vizes világbajnokság példája megmutatta: az se baj, ha a költségek megtízszereződnek, és a terveken csillogó úszópalotának tűnő komplexum helyett egy kirgizisztáni atomerőmű mása épül fel. Szerencsére elég sok Fidesz-közeli építési vállalkozó van (azaz elég sok Fidesz-közeliből csinált építési vállalkozót a NER), hogy ez ne okozzon gondot.
Hiába tehát, hogy az olimpia megvalósíthatósági tanulmánya messze alulbecsülte a kiadásokat, a NOB azt láthatta, hogy a kormány eltökélt.
Sőt a közvélemény két éve, ha szűk többséggel is, de olimpiapárti volt, és az ellenzék nagy része sem ellenkezett, a Jobbik és a fővárosi MSZP is támogatta a rendezést. Ez a két szempont pedig legalább olyan fontos, mint az infrastruktúra.
Róma és Hamburg kitáncolása után pedig már csak három város, Budapest mellett Párizs és Los Angeles maradt versenyben. Látszólag nőttek a magyar esélyek, valójában elillantak.
Mi változott?
- Egyrészt a baloldali ellenzék viszonylag egységesen mond nemet a rendezésre. Ez még akkor sem lényegtelen, ha a baloldal kormányra jutásának esélye jelenleg nem nagyobb, mint a magyar rögbiválogatotté az olimpián, Budapesten ugyanis akár még nyerhet is 2019-ben. (Csak ne egy tiszti főorvos vagy volt pénzügyminiszter induljon.) És megjelent a jövőjét az olimpiaellenes kampányra alapozó Momentum Mozgalom.
- Sokkal lényegesebb azonban a közhangulat alakulása. A Momentum ügyes – az új szervezet sikerében nem érdekelt ellenzéki pártokat is beszippantó – kampányt épített fel, és a vártnál sokkal több aláírást gyűjtött össze. Úgy fest, hogy az ívet minden ötödik budapesti felnőtt aláírta. Korábban senki se gondolta, hogy ez 30 nap alatt összejöhet.
Érvek nélkül
Eközben a kormányoldal és a pályázatért felelős, a közadatokat még a magyar államigazgatás gyakorlatához mérve is arcpirító módon titkoló Budapest 2024 Zrt. semmilyen érvet nem próbált hozni a rendezés mellett.
Talán azért, mert egy pillanatig sem gondolták komolyan a jelentkezést, és csak az eddigieknél egy nagyságrenddel nagyobb, globális méretű lopások lehetősége tűnt föl a szemük előtt, talán azért, mert komolytalannak ítélték a népszavazási kezdeményezést. Azt ugyanis aligha lehet érdemi kampánynak nevezni, hogy néhány bajnok és szakvezető az arcát adja a Mindent bele! feliratú plakátokhoz, amíg a másik oldal az egészségügy állapotával és a korrupcióval ellenérvel.
Mára minden egyes felmérés azt mutatja, hogy a budapestiek többsége egy népszavazáson az olimpiarendezés ellen szavazna. Egyelőre nem tudjuk, hogy a Fidesz megkockáztatja-e a vereséget vagy alkalmazza a vasárnapi boltzár eltörlésénél használt taktikát és meghátrál.
Megteheti ezt Tarlós István is, aki eredetileg nem lelkesedett a pályázatért, most viszont az első fideszes nyilatkozatok alapján abban a helyzetben találhatja magát, mint ha ő erőltette volna az egészet.
A gyors hátra arc mellett így az is elképzelhető, hogy a választási szervek segítségével őszig elhúzzák a népszavazás kiírását.
A NOB ugyanis bő fél év múlva, szeptember közepén dönt a 2024-es olimpia helyszínéről: ha nem Budapest nyer, a népszavazás okafogyottá válik.
Előtte azonban a NOB maga is végez közvélemény-kutatásokat: szakemberei májusban jönnek Budapestre. Egy olyan városba érkeznek majd, amely világosan kifejezte akaratát: szavazni akar az olimpiarendezésről. Ez pedig nem sok jót ígér a korábbi tapasztalatok alapján.
Tudható, hogy a NOB a pártok egyetértése mellett legalább 70-75 százalékos választói támogatást vár el a jelentkezőktől. Los Angeles nagyjából hozza ezt, Budapesten viszont – ha valaha volt is – már esély sincs rá. A magyar főváros infrastrukturális lemaradása miatt eleve kockázatos választás lett volna az olimpiai bizottságtól, de egy ideig azt lehetett gondolni: a kockázat vállalható.
A Nolimpia kampány után ez már nincs így.
