A szocik szerint ellephetnek bennünket az Iszlám Állam terroristái

Az Iszlám Állam sorra veszíti el területeit, ebből az következik, hogy nyakunkon a terrorizmus új szakasza:

akik ma még a fronton harcolnak, rövidesen „leveszik ruházatukat, megborotválkoznak”, és mivel sokuk ráadásul uniós állampolgár, elvegyülhetnek az EU lakosai között. Vagyis hamarosan tömegesen élnek majd köztünk potenciális öngyilkos merénylők.

Ezt Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke vizionálta egy szerda délelőtti háttérbeszélgetésen.

Közös kommandó kell

A szocialisták szerint közös, európai információs bázis lehet a megoldás, vagyis lényegében egy uniós titkosszolgálat (miközben a nemzeti titkosszolgálatok is megmaradnának), valamint szükség van „közös európai kommandóra”.

Molnár úgy véli, Donald Trump megválasztásával fennáll a veszélye, hogy „Európa magára marad a katonai biztonság szempontjából”. Értsd: nem tudni, az új elnök mihez kezd majd a NATO-val.

Molnár arra is kitért, hogy bár jelenleg “Törökország az unió legfőbb bástyája a menekülthullámmal szemben”, mivel az erdogani rendszer egyre inkább „centralizált, etatista, az iszlamizáció felé mozdul”, az EU-nak fel kell készülnie, hogy „megszűnik ez a szűrő”.

Tartalékos sereget akarnak bérelt tankokon

A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy az MSZP szerint hadseregünk korszerűtlen, felszereltsége csapnivaló, ráadásul mindössze tizenöt-húsz százaléka a “végrehajtó állomány”, a többi a vezetés és a logisztika, miközben ennek pont fordítva kéne lenni; szóval a honvédség alkalmatlan az ország védelmére.

A szocik ezért húsz-huszonötezer fős tartalékos állományt állítanának a hivatásosok mögé.

Ennek tagjai egyéves képzést kapnának, és NATO-tagországoktól bérelt technikán képeznék ki őket, utóbb évente két-három hétre hívnák be őket, s a mindenkori minimálbér hetvenöt százalékát kapnák illetményként.

A terv a szocialisták számítása szerint évi 130-150 milliárd forintba kerülne.

A kamu Moszkvából érkezik

Molnár szólt az EU-t elsősorban Oroszország felől fenyegető „dezinformációs hadviselésről”.

A politikus szerint nem is önmagukban az amúgy általában lelepleződő kamuhírek okozzák a legnagyobb problémát, hanem az, hogy „a társadalom aztán a valós információkat is kétkedéssel fogadja, a pletykák és a tények összemosódnak, általános bizonytalanságot keltenek”.

Megoldásnak azt tartja, hogy a „biztonság-jogállamiság tengelyen el kell mozdulni a biztonság irányába”.

Vagyis:

vissza kéne venni az egyéni szabadságjogokból, hogy „ne legyünk könnyű préda a terroristák és a dezinformáció számára”.