Szürreális dolgok történnek az egészségügyben, olyan az egész, mint valami sötét, kísérteties film. A hazai kórháztörténelem decemberi fejezete volt, hogy kiderült, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói levélben tiltotta meg a kórházzal kapcsolatos tartalmak kommentelését, írását, lájkolását.
Az intézet vezetése kérte, hogy ne tüntesse fel senki rossz színben a kórházat a közösségi médiában, ne osszon meg kórházi témákat, ne jelentessen meg, ne kommentáljon, ne lájkoljon az intézmény dolgozóival kapcsolatos vagy szakmai témákat. Ha probléma van, jelezzék a vezetés felé. Ha ezt nem tartják be, vállalniuk kell a polgári vagy büntetőjogi felelősséget. Ide kattintva átfuthatja a neten keringő rendelkezést.
Nem rúgtak ki senkit – állítja a kórház
Megkerestük a megyei kórházat még karácsony előtt, Csiba Gábor főigazgató-főorvos levele végül január 6-án futott be. Válaszában dióhéjban annyit írt, hogy a munkavállalók még munkaidőn kívül sem tehetnek olyat, ami sérti a munkaadó jó hírnevét vagy érdekeit, ezt a Munka Törvénykönyve szavatolja. A különböző orvosi-egészségügyi etikai kódexek is tartalmazzák az elvárásokat, de Csiba is rendszeresen küld körbe főigazgatói leveleket. Külön kiemelte, hogy dolgozó munkaviszonya még nem szűnt meg facebookos aktivitás miatt.
És akkor a kórház teljes válasza a Facebook-ügyre:
A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a dolgozók sem munkaidőben, sem munkaidejükön kívül nem tanúsíthatnak olyan magatartást, ideértve a vélemény-nyilvánításhoz való joguk gyakorlása módját is, mely a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sérti, vagy veszélyezteti.
Mivel fenti törvényi előírás valamennyi munkavállalóra kötelező érvényű, így munkaszerződésben, Kollektív Szerződésben való szerepeltetése szükségtelen. A Magyar Orvosi Kamara által kiadott Magyar Orvosetikai Kódex, illetve a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódexe tartalmazza az egészségügyi dolgozóktól elvárt és etikus magatartási szabályokat. Főigazgatói rendelkezésben, körlevélben rendszeresen felhívom a dolgozók figyelmét a jogszerű és kölcsönös tiszteleten alapuló viselkedésre és vélemény-nyilvánítás fontosságára.
Mit mondanak a szakértők?
Az ügy munkajogi értékelésével kapcsolatban megkerestük a Gobert és Társa Ügyvédi Irodát, amelynek jogászai szerint tekintettel arra, hogy a kórház munkavállalói közalkalmazottnak minősülnek és a közalkalmazotti törvény (Kjt.) nem rendelkezik ebben a kérdéskörben eltérően, a Munka Törvénykönyve 8. paragrafusának rendelkezései alkalmazandók a munkavállalók Facebookon gyakorolt magatartásának megítélésére.
Ez a követelmény kiterjed valamennyi Facebook-felületen, illetve egyéb közösségi médiában közzétett megnyilvánulásra. Amennyiben ez megvalósul, a munkáltató jogosult a munkavállaló magatartásának korlátozására. Szükséges azonban kiemelni, hogy ennek mindenkori követelménye az előzetes írásbeli tájékoztatás, valamint, hogy a korlátozás feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos legyen.
Ebben az esetben, mivel Csiba Gábor, a kórház valamennyi szervezeti egységének vezetője az alkalmazottaknak kiküldött levelében megfogalmazott rendelkezéseit a kórház jó hírneve, valamint gazdasági érdekei védelmével indokolta, a fenti jogszabályi rendelkezésekre alappal hivatkozhat, amit a Gobert és Társa Ügyvédi Iroda is megerősített.
Az elhunyt kardiológus levele
Az ügynek volt 2016 tavaszán egy érdekes előzménye: az azóta szétvert Népszabadság írt róla áprilisban, hogy Kaló Emil ismert miskolci kardiológus saját állítása szerint magas minőségű osztályt épített ki, amiért Csiba Gábor főigazgató nem őt dicsérte meg. Kaló azt is állította, hogy a kórház nem jól bánt a vagyonával. A panaszait kiírta a Facebookjára, ami futótűzként terjedt a dolgozók között (persze kapott kritikus kommentet is, miszerint szinte magánklinikaként üzemeltette az osztályát).
Mindez a Kaló Emil Facebook-oldalára feltöltött dokumentumokból is kiderül, ezeket itt, itt és itt tekintheti meg.
A mentősöknél is volt Facebook-botrány
Pár éve írtunk arról, hogy az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) is hasonló üzletpolitika működött 2012-től: aki valami olyat osztott meg, írt ki, kedvelt a Facebookon, ami rossz színben tünteti fel az OMSZ-t, az szorulhatott. A mentősök akár fegyelmit is kaphattak egy rosszul elhelyezett like-ért, amin felháborodtak mindannyian.
Győrfi Pál mentőszóvivő akkor azzal indokolta a drasztikus szabályozást, hogy a mentőkbe vetett bizalom is gyengül egy rosszul irányzott bejegyzéssel, mint a 2012 elején magatehetetlen betegeken gúnyolódó mentősök.
Mindez a 2012. július 1-én hatályba lépett új Munka Törvénykönyve miatt alakult így, ami abszolút a munkaadóknak kedvez. E szerint a munkavállaló munkaadója jó hírnevét, gazdasági érdekeit nem sértheti vagy veszélyeztetheti, otthon sem. A munkavállaló nem írhat és oszthat meg semmi sértőt a munkáltatójáról például a közösségi oldalakon, különben a cége szankciót alkalmazhat.
