Elfogult lehetett a bíró – ezen a címen futott egy anyag a TV2 Tények című műsorában még október 31-én, amelyben a Fővárosi Törvényszék szerint „valótlan tényállítás hangzott el a Fővárosi Törvényszék bírájáról, a MAHIR City Poster Kft. felperes által a Fővárosi Önkormányzat alperes ellen indított perrel kapcsolatban”. Kedden még azt közölték: a Fővárosi Törvényszék elnöke sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a TV2 Tények szerkesztőségéhez, ám az azóta sem hangzott el, a kérelmükre pedig a mai napig nem érkezett válasz semmilyen formában.
Ezzel indult az ominózus riport:
A Fővárosi Törvényszék emlékeztet: 2016. szeptember 15-én hirdettek elsőfokú ítéletet a Mahir Cityposter Kft. felperes által Budapest Főváros Önkormányzata alperes ellen érvénytelenség megállapítása iránt indított polgári perben. A bíróság megállapította, hogy a 2015. október 22-én kelt, a felek között fennálló szerződésre vonatkozó alperesi felmondó nyilatkozat hatálytalan. Az ítélet egyébként nem jogerős, az eljárás másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
A per lényegében tehát azért zajlott az oszlopháborúként is ismert ügyben, mert a közgyűlés felmondta a céggel kötött szerződést, és nekilátott a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir hirdetőcég hirdetőoszlopainak eltávolításához. A törvényszék gazdasági kollégiuma „minden pontban” a Mahirnek adott igazat, így az önkormányzat nem bonthatja el a hirdetőoszlopokat. A főváros jogi képviselője fellebbezett, így került másodfokra az ügy, de az oszlopok addig is maradhatnak az utcákon. A fővárost ezen felül 6 millió 810 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezték.
A bíró mondta, csak éppen mégsem
A törvényszék szerint nem igaz, ami adásban elhangzott: „ …a tárgyalások során azonban kiderült, hogy a MAHIR több szerződésbe foglalt követelményt nem teljesített. Ezt sorolta fel korábban a bíró is.” A fenti mondat alátámasztására bejátszást közöltek a tárgyalásról, ahol a bíró a következőket olvassa fel: „Légszennyezettség mérő berendezések nem kerültek kihelyezésre, ami kihelyezésre került az eltérő helyszínen. Nevezetesen nem mér, hanem csak értéket közvetít és nem mutat százalékosan ez a berendezés. Az internetes terminál helyett wifit valósított meg…”
Magyarán az történt, hogy minden, amit a bíró az említett bejátszásban elmondott a saját “véleményeként” tálalták, pedig az csupán egy felolvasott szöveg, az alperesé.
Szerződésszegést állapított meg a bíró. Ja, nem.
De nem ez az egyetlen, kifogásolt rész, elhangzott ugyanis a következő is: „Később ítéletében mégis a MAHIR javára döntött a bíró. Sőt az általa korábban felsorolt szerződésszegéseket sem engedte bizonyítani.” A törvényszék szerint ezzel a bírót hamis színben tüntették fel, főképp a fentiek, a “szájába adott mondatok” fényében, mert úgy tűnt, hogy bár megállapította a szerződésszegést, csak épp nem vette figyelembe, amikor meghozta a döntést.
UPDATE: a törvényszék szerdán újabb közleményt adott ki, amely szerint a TV2 eleget tett a helyreigazítási kérelemnek.
Kitérnek arra is, hogy a Tényekben az Origo „Elfogult volt a Mahir-per bírója a főváros képviselete szerint” című cikkére hivatkoztak, amelynek szerzője kizárólag a felperes jogi képviselőjének álláspontját ismertette. A Fővárosi Törvényszék közölte, kaptak megkeresést, de a választ nem várták meg, a cikk még aznap megjelent, ez alapján készült el az említett TV2-es anyag. A törvényszék november 2-án, a hosszú hétvége után küldte meg válaszát a portálnak, de mint írják, válaszukat nem közölték azóta sem.
Ez volt az:
A MAHIR City Poster felperes által a Fővárosi Önkormányzat alperes ellen érvénytelenség megállapítása iránt indított polgári perben az alperesi jogi képviselő két alkalommal kérte a bíró kizárását – elfogultságra hivatkozva – az ügy elintézéséből. A Fővárosi Törvényszék mindkét esetben érdemben elbírálta az indítványt és azt állapította meg, hogy a bírót a jogvita tárgyilagos, pártatlan elbírálásában nem befolyásolja semmilyen személyében rejlő ok vagy egyéb körülmény, elfogultság nem áll fenn, ezért a kizárására irányuló indítványokat elutasította.
Az alperesi jogi képviselő a sajtóban kifogásolta, hogy a szeptember 6-án benyújtott, második kizárási indítványát elbíráló határozatot a következő, szeptember 15-i utolsó tárgyalást megelőzően nem kapta kézhez. A határozat az idő rövidségére tekintettel postai úton ugyan nem érkezett meg, de a határozat személyes átvételére bármelyik félnek volt lehetősége a bíróságon, így egyik fél sem volt elzárva attól, hogy annak tartalmát megismerje. A hatályos polgári eljárási szabályok szerint egyébként az ítélet meghozatalának nem képezi akadályát, ha a jogi képviselő nem veszi át az indítvány elutasításáról szóló határozatot.
A perben a bíró valóban nem adott helyt néhány, részben felperesi, részben alperesi oldalról felajánlott bizonyítási indítványnak. Ez azonban a bírói függetlenség körébe tartozó kérdés. A bíróság feladata, hogy a feleknek a perek ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse és ügyelnie kell arra is, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre. Az ítéletének indokolásában azonban számot kell adnia, hogy mi volt az oka a felajánlott bizonyítás mellőzésének. A bíró ennek a kötelezettségének eleget tett és az ítéletében részletesen kifejtette, hogy megítélése szerint a mellőzött bizonyításra miért nem volt szükség: részben azért, mert a perrel össze nem függő kérdésekre, részben pedig olyan körülmények bizonyítására irányult, amelyeket a felek már egyéb bizonyítási eszközzel bizonyítottak.
A bíróság ítéletében a felperes kereseti kérelmének részben helyt adott és indokolásában azt is részletesen kifejtette, hogy milyen szempontok alapján vizsgálta az alperes felmondó nyilatkozatának hatályosságát. A peres felek számára a jogszabály jogorvoslati lehetőséget biztosít, így az elsőfokú ítéletet fellebbezéssel támadhatják, a bírói döntéssel szembeni aggályaikat ebben részletesen kifejthetik – írták.
