Négy alkotmánybíró-jelöltet hallgatott meg az igazságügyi bizottság hétfőn, akik között akadt egy markáns különutas, egy kakukktojás, egyvalaki, aki szembemegy a többiekkel:
Ennél azért fontosabb persze, mit mondtak a jelöltek a bizottsági meghallgatásukon. Hörcherné Marosi Ildikó kúriai bíró szerint pl. dialógus kell az AB és a Kúria között. Az AB-nek hagyni kéne a bírókat dönteni és mérlegelni.
Az említett Schanda Balázs – mellesleg egyetemi tanár – szerint szakmai felkészültség, lelkiismeret és józan ész szükséges az alkotmánybírósági poszthoz. Szerinte az államnak óvnia kell a környezetet, a családot, a nyelvet. A nyugati szakikra sokat hivatkozó Schanda szerint elbizonytalanodott az emberkép és a közösségi identitás is. Az alaptörvény szerint a jogélet mércéjévé válhat.
Szabó Marcel zöldombudsman (hosszabban: az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese) nagyon szépen szavalt az alaptörvényről: “szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között” – mondta róla. Szóba hozta az atomenergiai beruházásokat is (mondjuk ki, Paks 2-t), amikben a létező legnagyobb nyilvánosság híve.
Végül Horváth Attila jogtörténész, egyetemi tanár, aki jelenleg az alaptörvény nemzeti hitvallásának kommentárján dolgozik szintén szólásra emelkedett. Ő a történeti alkotmányt dicsérte, teljes joggal, tegyük hozzá.
A kormánypárti többség a bizottságban mind a négy jelöltet támogatta. Staudt Gábor azzal magyarázta a jobbikos tagok szavazástól való távolmaradását, hogy a jelöltekkel nincs bajuk, csak a jelölési folyamattal. MSZP-sek meg se jelentek az ülésen. A tervek szerint kedden szavazhat az Országgyűlés az alkotmánybírákról.
