Ötéves terv a 40 százalékos reálbérnövelés. A kormánnyal ellentétben a munkaadók nem tartják reálisnak ezt. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Figyelőnek azt mondja, a 40 százalékos reálbérnövelés felejtős. Dávid Ferenc szerint ugyanis kétséges, hogy a munkaadók 2021-ig képesek-e erre, mert ehhez látni kell a gazdasági bővülést és azt, hogy miként alakulnak a beruházások, a munkaerő-kínálat, a hitelkamatok.
A VOSZ főtitkára a makrogazdasági adatok alapján csekély esélyt lát arra, hogy egyáltalán szóba kerülhessen a 40 százalékos reálbérnövelés. (Korábban Varga Mihály olyan tervekről számolt be, amelyek alapján már álomfizetésekről szóltak a hírek.) Ugyanakkor Rogán Antal és Lázár János is reálisnak nevezte az ötéves tervet, és az utalásokból arra is lehet következtetni, hogy a kormány valamilyen módon nyomást akar gyakorolni a bérekre, például a járulékcsökkentésért cserébe elvárná a keresetek növelését.
A VOSZ számításai szerint a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó 10 százalékpontos csökkentése 1000 milliárd forintot hagyna a piacon, amiből futná érdemi béremelésre, de ennyi hiányozna a költségvetésből. Fedezet a bürokráciacsökkentés lehetne. Az állam ugyanakkor nyomást gyakorolhat azzal, hogy lendületes minimálbér-emelési programot hajt végre. Erre korábban, az első Orbán-kormány idején volt példa.
Lázár János a Figyelőnek elárulta, most is van olyan terv a kormány asztalán, amely drasztikusan emelné a minimálbért, hogy ezzel segítse a 40 százalékos reálbérnövelés teljesülését. A munkavállalók már jövőre 10 százalékos minimálbér-emelést akarnak, a munkaadók ezt a járulékcsökkentéstől teszik függővé.